Korrektebb áralkut köthet a termelő

Szabályozottabb körülmények között szerződhet a termelő és a feldolgozó már az idei meggyszezonra, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az erről szóló jogszabálytervezetet. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke a Magyar Nemzetnek azt hangsúlyozta: a jogszabály jó alapot teremt a szabályozottabb értékesítésre, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy mindkét fél jól járjon, mivel az árakat végső soron a piac szabályozza, a szerződéses fegyelem és a jó megállapodás pedig a termelő és a feldolgozó magatartásán múlik. A jogszabálytervezet az alma- és meggyágazatban kötött megállapodások szabályozását hivatott elősegíteni.

A meggytermesztőknek is figyelniük kell: bukhatnak is az előre leszerződött összegen Fotó: Katona Vanda

Már az idei meggyszezonra elfogadhatja az Országgyűlés azt a jogszabálytervezetet, amely a mainál szabályozottabb körülményeket teremt a termelő és a feldolgozó között.

A tervezet célja, hogy már a szezon előtt – a meggy­nél május 15-ig, az almánál augusztus 1-jéig – megállapodjanak a felek a termés legalább 60 százalékára az árról vagy egy árképletről, amelyet a szezon végéig alkalmaznak, ezzel elkerülve a tavalyi almaszezonban tapasztalt botrányt, amikor a feldolgozók a léalmát jóval az önköltségi ár alatt akarták átvenni.

A meggytermesztőknek is figyelniük kell: bukhatnak is az előre leszerződött összegen
Fotó: Katona Vanda

– Mindenképpen üdvözölendő, hogy a kormány szabályozottabb feltételeket kíván teremteni az értékesítésben. Ám ez önmagában kevés, a termelők és a feldolgozók közötti megállapodás betartása és a szerződéses fegyelem a feleken múlik – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Apáti Ferenc.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke kiemelte: a mindenkori árat a kereslet és a kínálat függvényében a piac szabályozza, az Európai Unió pia­ca pedig nyitott. A léalma és a meggy esetén a keresletet már előre lehet látni, ám a kínálatot csak a szezon közeledtével lehet pontosan meghatározni és ennek mentén kialakítani az árat.

A kereslet az uniós piacon meglehetősen egyenletes, mivel mind meggybefőttre, mind almasűrítményre, almalére általában évről évre ugyanakkora az igény – részletezte a szakember. A kínálat egyrészt attól függ, hogy mennyi almasűrítmény és meggybefőtt maradt raktáron, másrészt az adott szezon termésétől.

Apáti Ferenc példaként említette, ha a termelő – akár kisebb raktárkészlet, akár kisebb termésmennyiség miatt – magas áron tudja értékesíteni a gyümölcsöt, az a feldolgozónak nem kedvező, mert megnöveli az előállítás költségeit.

Ugyanakkor ha a piaci árnál alacsonyabb összegben kötnek szerződést, a termelő megteheti, hogy nem hazai feldolgozónak értékesít, hanem külföldre, vagy vállalja, hogy tartja magát a szerződéshez, ám elérhető nyeresége így alacsonyabb lesz.

Ellenkező helyzetben, ha a termésnek alacsony a pia­ci ára, és a feldolgozó olcsón tud hozzájutni, de magasabb áron szerződik a termelővel, akkor a feldolgozó versenyképtelen módon, magasabb költségen dolgozza fel a gyümölcsöt, ezzel nyereségesen csak az uniós piaci versenytársakénál drágábban tudja eladni a feldolgozott terméket.

A szakember szerint a rendszert valamelyest rugalmasabbá teheti, hogy nemcsak fix árat, de árképletet is meg lehet határozni a szerződésben, ami leköveti a piaci mozgásokat.

A korábbi gyakorlathoz képest mindenképpen előrelépés a jogszabály, mivel eddig a termelő és a feldolgozó között kötött szerződések az esetek nagyobb részé­ben nem tartalmaztak árat, így történhetett tavaly, hogy a léalma átvételi árát végül bőven az önköltségi ár alatt határozták meg a feldolgozók, ezért a termelőknek már a gyümölcs leszedése is veszteséget okozott volna.

A FruitVeB alelnöke ugyanakkor a megoldást a szerződéses fegyelem betartásában, a társadalmi, gazdasági érettségben látja. Emellett Apáti Ferenc elsődlegesnek nevezte a termelők összefogását, mivel a szervezett értékesítés egyfelől nagyobb védelmet nyújt a feldolgozókkal szemben, másfelől a piac is ezt az értékesítési formát tartja az irányadónak.