Vegyes válaszok a döntésre

Miközben a piaci szereplők komolyabb szigorításra számítottak, a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatemelési döntése és iránymutatása a forint gyengüléséhez vezetett. A jegybank szerint elégséges egyszeri döntést hozott, az első reakciók alapján azonban a piacok csalódottak, rövid távon pedig a további árfolyamgyengülés sem kizárható.

Finomhangolás. Az MNB szerint egyszeri lépésről van szó, nincs napirenden újabb hasonló intézkedés Fotó: Bach Máté

Vegyesen értelmezte, de látszólag elégedetlenül fogadta a piac a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi szigorítási döntését, illetve előretekintő kommunikációját. A monetáris tanács ugyan a várakozásoknak és a korábbi szempontjainak megfelelően 2011 óta először kamatot emelt, kapcsolódó iránymutatása mégsem azt hozta, amit sok befektető várt.

Matolcsy György jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az egynapos betétkamat megemelésével, a piacon lévő likviditás szűkítésével, illetve egy célzott vállalati kötvényvásárlási program bejelentésével a jegybank egyszeri, célzott intézkedést hozott, hogy fenntarthassa az immár elért háromszázalékos középtávú inflációs célt. Vagyis nincs napirenden újabb kamatemelés.

Finomhangolás. Az MNB szerint egyszeri lépésről van szó, nincs napirenden újabb hasonló intézkedés
Fotó: Bach Máté

A pillanatnyi kedvezőtlen reakció a forint kereskedésében is megmutatkozott. – A várakozásunknak megfelelően ismét 320 közvetlen közelében folytatódik a kereskedés, mert a piac jelentős része csalódott, erőteljesebb szigorítást várt – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők kommentárjában. – A bejelentett intézkedések továbbra is inkább csak finomhangolásnak tekinthetők. A forintot illetően azt is el tudjuk képzelni, hogy a korábbi 320–325 körüli szintek térnek vissza, az előretekintő iránymutatásból ugyanis inkább az derül ki, hogy idén sokkal jelentősebb szigorításra már nem feltétlenül kell számítanunk – áll a Raiffeisen értékelésében. Matolcsy keddi kijelentéseit követően a forint nagyjából három forintot gyengült az euróval szemben, tegnap pedig a 320-as szint alá is beesett.

Máshogy látja a kérdést Liam Carson, a londoni Capital Economics befektetőház szakértője. Szerinte a jegybank a szerdai lépésével arra törekedett, hogy a lehető legkisebb változtatással megőrizze hitelességét, pedig a belföldi fogyasztás bővülése alapján akár jóval komolyabb szigorítás is indokolt lehetne. Carson jelezte: az MNB a politikáját mostantól egyre inkább a belföldi inflációs folyamatok alapján határozza meg, ennek megfelelően a Capital Economics várakozása szerint még ebben az évben újabb szigorító lépések várhatók. Az elemzés kiemeli: Matolcsy György megjegyzése arról, hogy egyszeri döntést hozott a jegybank, szembeállítható a korábbi iránymutatással, ami lassú és fokozatos szigorítást vetített előre.

Tatha Ghose, a Commerzbank szakértője szerint a makrogazdasági háttér ismeretében jól döntött a jegybank azzal, hogy nem emelt nagyobbat, illetve nem kötelezte el magát a további szigorítás irányába. A legújabb inflációs jelentés sarokszámai alapján az MNB a korábbinál magasabb növekedéssel és inflációval számol, azonban a harmadik negyedévtől az árszínvonal csökkenésére számít a monetáris tanács. – Mindennek tükrében nem tartjuk különösebben aggasztónak, hogy az MNB nem indított el egy hosszabb szigorítási ciklust. Amennyiben így döntött volna, azt valószínűleg záros időn belül abba is kellett volna hagynia – mondta Ghose.