Az élőmunkaigény csökkentését, biztonságosabb élelmiszer-előállítást és a versenyképesség növelését hozhatja el az élelmiszeriparban a digitalizáció. Az ágazatra szabott, Ipar 4.0 stratégia alkalmazhatóságáról szóló munka- és vitaanyag már elkészült. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) értékelése szerint a robotizáció, a modernizáció a többi ágazathoz képest nagyobb kihívást jelent.
Ennek oka, hogy a termékek egy jelentős része romlandó, így az élelmiszer-biztonsági szempontok precízebb technológiákat igényelnek. A várakozások szerint a más iparágakban alkalmazott digitális megoldások 80 százaléka adaptálható, 20 százalék igényel további kutatás-fejlesztést. A fejlesztéseket – az ÉFOSZ anyaga szerint – azokon a területeken érdemes elkezdeni, ahol gyors hatékonyságnövelés érhető el: idetartozik többek közt a tejipar, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a húsipar és a sütőipar. A gyártási folyamatok automatizálásával olyan, kiemelkedően fontos területeken is jelentős eredmények érhetők el a robotizációval, mint sterilezés, pasztőrözés, előfőzés, sütés, szárítás, lehűtés, fagyasztás, állatok levágása, húsbontás, csomagolás vagy az idegenanyag-szennyeződések kivédése.
Fotó: Reuters
Az élelmiszeripari digitalizációhoz több előzetes intézkedésre is szükség van, ezek közé tartozik a már meglévő technológiák megismertetése, a képzések megújítása. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások motiválttá váljanak a beruházások elindításában, ki kell alakítani úgynevezett kísérleti üzemeket, marketspace-eket. Ez egy nyilvános közösségi alkotó tér, amely a korszerű eszközök és eljárások kipróbálására szolgál. Ennek a hiánya Európa-szerte akadályt jelent. Ugyanakkor ezeknek a kísérleti üzemeknek a kialakítása elengedhetetlen, mivel a digitális technológiák ipari kipróbálásához először meg kell győzni a vállalkozásokat, hogy bízzanak meg ezekben. Az élelmiszeriparban a változás bevezetése mindig nehéz, mert soha nincs holtidő, amely lehetővé teszi a nyugodt tervezést és bevezetést.
