Élettel telhetnek meg az elnéptelenedő települések

A magyarországi települések háromnegyedében felhasználható lesz az úgynevezett falusi csok. Ez egyrészt arra a sajnálatos tényre utal, hogy ennyi faluban csökkent a népesség az elmúlt években, másrészt viszont a lehetőség nagyon szélesre nyitja az otthonteremtés lehetőségeit. A fiatal családoknak elérhető, akár több tízmillió forintos támogatásokkal a fogyó kistelepüléseknek legalább egy része valóban új élettel telhet meg.

2019. 04. 17. 9:32
Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban megírtuk, a turisztikai régiókban fontos kérdés volt, hogy az életvitelszerűen ott lakókat számolták, azokat nem, akik nyaralójukba vannak ugyan bejelentve, de nem a településen élnek.

Csökkenő elszívóerő

– Ha a Magyar falu program, illetve a falusi csok beválik, és kevésbé lesz elszívóereje Budapestnek vagy más megyeszékhelynek, az a nagyvárosi ingatlanforgalomra is hatással lehet. Hosszabb távon mindez valamelyest mérsékelheti a nagyvárosi áremelkedést – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember az autópályák és gyorsforgalmi utak szerepét emelte ki, hiszen Pest megyében az M0-s körgyűrű hiányzó szakaszának vagy az M100-as út megépítésének, továbbá az M4-esnek is jelentős hatása lehet több, a falusi csokkal számításba vett község életére.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szóban forgó falvakban 2016-ban 28 ezer, 2017-ben pedig több mint 31 ezer adásvétel történt, ebben persze mindenki benne van, nem csak a családok. Mindenesetre a falusi csoknak könnyen lehet árfelhajtó hatása, nem véletlen, hogy a kormány végül úgy döntött, a támogatási összegnek csak a felét lehet vásárlásra fordítani, a másik részét a ház bővítésére és felújítására. A Magyar Nemzeti Bank májusi Lakáspiaci jelentésében részletesen is foglalkozik majd az árkérdéssel.

– A falusi csokkal számításba vett településeken az adásvételek kétharmada ötmillió forint alatti áron zajlott az elmúlt években. A használt ingatlan vásárlására fordítható ötmillió forint az ügyletek jelentős részét lefedi – mondta erről lapunknak adott minapi interjújában Banai Ádám, a jegybank igazgatója. Az elmúlt évben a Duna House közvetítésével zajló adásvételekből az látszik, hogy az átlagos négyzetméterár valamivel százezer forint fölött alakult a falusi csokos településeken, amit a drágább települések erősen felhúztak. Utóbbiak közé tartoznak Balaton-parti települések, mint Tihany, Balatonudvari, Balatonvilágos és Balatonakali. A drágább kistelepülések között van a Pest megyei Ceglédbercel és Sződ, valamint a Baranya megyei Villány is.

Nem megkerülhető a falusi csok esetében az üresen álló ingatlanok kérdése, amiben a kormányzat várakozásai szerint is javulás lehet. A KSH 2016-os úgynevezett kis népszámlálása alapján 550 ezer lakóingatlan volt nem lakott, ezek többsége, mintegy 454 ezer lakás ténylegesen üresen áll. A jelenség hátterében a népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a hátrányos, munkanélküliség sújtotta térségekből történő elköltözés áll.

Fotó: Havran Zoltán

Árulkodó, hogy míg Budapesten a 2011. évi népszámláláshoz viszonyítva csökkent, addig a kistelepüléseken nőtt az üres ingatlanok aránya – utóbbiakban a lakásállomány 15 százaléka jellemzően nem lakott.

Tízmilliók otthonokra

A falusi csok első körben időkorlátos lesz: a program idén július 1-jével indul és 2022. június 30-ig lesz elérhető. A három év alatt azonban a kormányzat monitorozni fogja, milyen hatása van a kistelepülések életére. Ha 2022-ben az látszik, hogy továbbra is van igény a programra, lehet számítani a folytatásra. A falusi csok lényege, hogy az eddigi csok új lakásra szóló támogatási összegét – egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál tízmillió – használt ingatlan vásárlására, sőt felújítására és bővítésére is fel lehet használni. A túlzott árfelhajtást elkerülendő vásárlásra legfeljebb a tízmilliós összeg fele, vagyis ötmillió forint fordítható, ilyen esetben az összeg másik fele felújítást szolgálhat. Feltétel a legalább egyéves – a legmagasabb támogatási összegnél kétéves – tb-jogviszony, az erkölcsi bizonyítvány és az is, hogy közeli hozzátartozótól vagy saját tulajdonú cégtől nem lehet ingatlant vásárolni.

A falusi csoknál két alapeset lehetséges tehát: vásárlás és felújítás vagy a meglévő ingatlan felújítása-bővítése. Ha egy nagycsalád kistelepülésen vásárol, és a családvédelmi akcióterv szintén július 1-jével életbe lépő többi elemét is számításba vesszük, akár 35 millió fordíthat otthona kialakítására. Ez a falusi csok öt- plusz ötmillió forintjából, a mellé igényelhető 15 millió forintnyi kamattámogatott kölcsönből, valamint a babaváró támogatás tízmillió forintjából tevődik össze. Meglévő ingatlan esetén egy nagycsalád összesen 22,5 millió forintra lehet jogosult.

Ez esetben ugyanis mind a falusi csok, mind a kamattámogatott kölcsön fele (5 plusz 7,5 millió forint) használható fel.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.