Élettel telhetnek meg az elnéptelenedő települések

A magyarországi települések háromnegyedében felhasználható lesz az úgynevezett falusi csok. Ez egyrészt arra a sajnálatos tényre utal, hogy ennyi faluban csökkent a népesség az elmúlt években, másrészt viszont a lehetőség nagyon szélesre nyitja az otthonteremtés lehetőségeit. A fiatal családoknak elérhető, akár több tízmillió forintos támogatásokkal a fogyó kistelepüléseknek legalább egy része valóban új élettel telhet meg.

Fotó: Havran Zoltán

A Fejér megyei Abától a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zsurkig 2486 településen lehet igénybe venni július 1-jétől az úgynevezett falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok). A Kormány.hu oldalon elérhető lista valamennyi régióból és megyéből bőséggel tartalmaz kistelepüléseket. A falusi csok lényege, hogy olyan ötezer lélekszámúnál kisebb településeken lehet felhasználni, ahol az előző években csökkent a lakosságszám. E kritériumok alapján a legtöbb – szám szerint 329 – község Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből került a lajstromba, ami egyrészt a térség aprófalvas jellegének köszönhető, másrészt viszont arra utal, hogy a hátrányos helyzetű borsodi települések zömében jelentős lélekszámcsökkenés történt az elmúlt években. Fontos, hogy a külterületeket, illetve tanyákat mindenhol bevették az érintettek közé.

Ez például Csongrád megye esetében fontos, amely ugyan a lista végén szerepel mindössze 44 településsel, de ahol fontos szerepe van a tanyavilágnak ma is.

Első fecskék

Első ránézésre meglepőnek tűnhet, hogy Pest megyéből is 62 települést tartalmaz a lajstrom. Ez jól mutatja, hogy a Közép-Magyarország régióban is igen nagy eltérések vannak a leggazdagabb településektől az elszegényedő falvakig. Ugyanakkor Budapest közelsége miatt éppen Pest megye lehet az egyik olyan országrész, ahol a falusi csok az első kézzelfogható eredményét hozza. Olyan települések is szerepelnek ugyanis a listán, amelyek lényegé­ben most is a főváros tágabban vett agglomerációs körzetéhez tartoznak, s viszonylag könnyebben megközelíthetők. Perbál, Pilisszentkereszt, Sződ, Tök, Újhartyán vagy Újlengyel tartozhat e körbe, de ott van a Nyugati pályaudvarral közvetlen elővárosi vasúti összeköttetésben lévő Szob is.

Hasonló szerepe lehet a falusi csoknak olyan helyeken is, mint Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar vagy éppen Vas megye, ahol egy-egy nagyváros, régióközpont közelsége és a bővülő munkalehetőségek kedvező lehetőséget nyújthatnak fiatal családoknak. Érdekes a Balaton térsége: nem kevés Balaton-parti település került fel ugyanis a listára, a tó melletti járásokból csaknem száz. Köztük olyanok, mint Badacsonytomaj, Balatonakali, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonvilágos, Fonyód, Tihany vagy Zánka.

Korábban megírtuk, a turisztikai régiókban fontos kérdés volt, hogy az életvitelszerűen ott lakókat számolták, azokat nem, akik nyaralójukba vannak ugyan bejelentve, de nem a településen élnek.

Csökkenő elszívóerő

– Ha a Magyar falu program, illetve a falusi csok beválik, és kevésbé lesz elszívóereje Budapestnek vagy más megyeszékhelynek, az a nagyvárosi ingatlanforgalomra is hatással lehet. Hosszabb távon mindez valamelyest mérsékelheti a nagyvárosi áremelkedést – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember az autópályák és gyorsforgalmi utak szerepét emelte ki, hiszen Pest megyében az M0-s körgyűrű hiányzó szakaszának vagy az M100-as út megépítésének, továbbá az M4-esnek is jelentős hatása lehet több, a falusi csokkal számításba vett község életére.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szóban forgó falvakban 2016-ban 28 ezer, 2017-ben pedig több mint 31 ezer adásvétel történt, ebben persze mindenki benne van, nem csak a családok. Mindenesetre a falusi csoknak könnyen lehet árfelhajtó hatása, nem véletlen, hogy a kormány végül úgy döntött, a támogatási összegnek csak a felét lehet vásárlásra fordítani, a másik részét a ház bővítésére és felújítására. A Magyar Nemzeti Bank májusi Lakáspiaci jelentésében részletesen is foglalkozik majd az árkérdéssel.

– A falusi csokkal számításba vett településeken az adásvételek kétharmada ötmillió forint alatti áron zajlott az elmúlt években. A használt ingatlan vásárlására fordítható ötmillió forint az ügyletek jelentős részét lefedi – mondta erről lapunknak adott minapi interjújában Banai Ádám, a jegybank igazgatója. Az elmúlt évben a Duna House közvetítésével zajló adásvételekből az látszik, hogy az átlagos négyzetméterár valamivel százezer forint fölött alakult a falusi csokos településeken, amit a drágább települések erősen felhúztak. Utóbbiak közé tartoznak Balaton-parti települések, mint Tihany, Balatonudvari, Balatonvilágos és Balatonakali. A drágább kistelepülések között van a Pest megyei Ceglédbercel és Sződ, valamint a Baranya megyei Villány is.

Nem megkerülhető a falusi csok esetében az üresen álló ingatlanok kérdése, amiben a kormányzat várakozásai szerint is javulás lehet. A KSH 2016-os úgynevezett kis népszámlálása alapján 550 ezer lakóingatlan volt nem lakott, ezek többsége, mintegy 454 ezer lakás ténylegesen üresen áll. A jelenség hátterében a népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a hátrányos, munkanélküliség sújtotta térségekből történő elköltözés áll.

Fotó: Havran Zoltán

Árulkodó, hogy míg Budapesten a 2011. évi népszámláláshoz viszonyítva csökkent, addig a kistelepüléseken nőtt az üres ingatlanok aránya – utóbbiakban a lakásállomány 15 százaléka jellemzően nem lakott.

Tízmilliók otthonokra

A falusi csok első körben időkorlátos lesz: a program idén július 1-jével indul és 2022. június 30-ig lesz elérhető. A három év alatt azonban a kormányzat monitorozni fogja, milyen hatása van a kistelepülések életére. Ha 2022-ben az látszik, hogy továbbra is van igény a programra, lehet számítani a folytatásra. A falusi csok lényege, hogy az eddigi csok új lakásra szóló támogatási összegét – egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál tízmillió – használt ingatlan vásárlására, sőt felújítására és bővítésére is fel lehet használni. A túlzott árfelhajtást elkerülendő vásárlásra legfeljebb a tízmilliós összeg fele, vagyis ötmillió forint fordítható, ilyen esetben az összeg másik fele felújítást szolgálhat. Feltétel a legalább egyéves – a legmagasabb támogatási összegnél kétéves – tb-jogviszony, az erkölcsi bizonyítvány és az is, hogy közeli hozzátartozótól vagy saját tulajdonú cégtől nem lehet ingatlant vásárolni.

A falusi csoknál két alapeset lehetséges tehát: vásárlás és felújítás vagy a meglévő ingatlan felújítása-bővítése. Ha egy nagycsalád kistelepülésen vásárol, és a családvédelmi akcióterv szintén július 1-jével életbe lépő többi elemét is számításba vesszük, akár 35 millió fordíthat otthona kialakítására. Ez a falusi csok öt- plusz ötmillió forintjából, a mellé igényelhető 15 millió forintnyi kamattámogatott kölcsönből, valamint a babaváró támogatás tízmillió forintjából tevődik össze. Meglévő ingatlan esetén egy nagycsalád összesen 22,5 millió forintra lehet jogosult.

Ez esetben ugyanis mind a falusi csok, mind a kamattámogatott kölcsön fele (5 plusz 7,5 millió forint) használható fel.