Az OECD 2018-as felmérése szerint az anyagi helyzet folyamatos javulása miatt a korábbiaknál nagyobb mértékben lehetne ma takarékoskodni Magyarországon, de a többletjövedelmet inkább fogyasztásra használjuk fel. Ahogy javul a helyzet, egyre lazábban kezelik a háztartások a pénzügyeiket, nem nézik, van-e valamire pénzük, ha igényük van rá, megvásárolják.
Szolnokiné Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető szakértője szerint a magyar háztartások jelentős része még egy hónapot sem húzna ki a megtakarításaiból. A pénzügyi céllal rendelkező háztartások aránya is csökken. Általában a 30–49 éves, felsőfokú végzettségű és magas jövedelmű háztartásoknak vannak céljaik, és ők a legtudatosabbak pénzügyileg is. A fő célok között van a gyerekek támogatása, az autó- és a lakásvásárlás. A nyugdíj csak az ötödik helyen áll, egy sorban az adósságrendezéssel és az utazással – idézte a szakértőt a Napi.hu.
A teljes lakosság csupán nyolc százaléka biztos abban, hogy miből él majd meg nyugdíjasként, az állami nyugdíj iránti bizalom csökken, egyre többen tervezik, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznak majd. Minél fiatalabbak, annál kevésbé bíznak az állami szerepvállalásban, és egyre nagyobb a bizonytalanság is. Ennek ellenére a tücsök és hangya szemléletből a tücsök a népszerűbb, az emberek felélik a tartalékaikat – fogalmazott a szakértő, aki szerint azért nincs javulás az attitűdben, mert a családban is ezt látják a fiatalok. Fontos lenne épp ezért, hogy a fiatalok tanuljanak a pénzügyekről.
