– Nagyszabású, a lakossági kisbefektetőket célzó program mellett döntött a kormány. A minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító új lakossági állampapír bevezetésével a háztartásoknál lévő, GDP-arányos állampapír-állomány az államadósságnak a világon egyedülálló nagyságú belső finanszírozását teszi lehetővé. Mennyire ambiciózus ez a cél?
– Az elmúlt években sikerült teljesíteni az elvárást, ambiciózusan és reálisan, a következő időszakban is folytathatjuk a megkezdett pályát. A lakosságnál lévő 5800 milliárd forintnyi állampapír-mennyiség öt év alatt megduplázódhat, és 2023-ra elérheti a 11 ezermilliárd forintot. Ehhez az állomány évi 800-1000 milliárdos növekedésére van szükség.

Fotó: Teknős Miklós
– Mit lehet tudni az új termékekről?
– Az új konstrukcióval a már meglévő állampapírokhoz képest magasabb kamat érhető el, ami fél év után 3,5 százalék, az első év végén négy százalék, majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártával hat százalék. Emellett hangsúlyoznám a nyugdíjkötvényt is, amelynek esetében a részletek kidolgozása előrehaladott, már csak néhány paramétert kell tisztázni: azt, hogy az infláció felett mekkora legyen a kamatprémium, illetve az adókedvezmény, az adótámogatás.
– Mivel lehet elégedett a lakossági befektető?
– Készült egy felmérés a lakosság körében, amelyből az derült ki, hogy a többség az új nyugdíjterméknél 15-25 százalékos adótámogatást tartana vonzónak. Vagyis ugyanakkorát, mint a többi nyugdíj-előtakarékossági terméknél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kisbefektetők körében az elsődleges vonzerő nem a többlettámogatás, hanem a biztonság. A kisbefektető szereti, ha bármikor, bármekkora – havi rendszerességgel kisebb vagy egy-egy nagyobb – összeget beállíthat a számláján. A legtöbben nem akarnak spekulálni.
– Óvatosak vagy kényelmesek a magyarok?
– Mindkettő. Óvatosak, mert már sok rossz tapasztalatot szereztek. Elég csak a pórul járt devizahiteleseket említeni. Korábban a pénzpiaci befektetési alapok és a bankbetét volt a népszerű befektetési forma. Mára az állampapír ezek helyére lépett. Az átrendeződéshez kétségtelenül jelentősen hozzájárult a banki kamatok csökkenése, amely a 2012-ben jellemző 5-6 százalékról gyakorlatilag nulla százalékra olvadt. Ez idő alatt az állomány meg is feleződött, lekötött bankbetétekből az évek során állampapírokba mintegy 3000 milliárd forintot lehetett átcsatornázni, a pénzpiaci alapokból pedig több százmilliárdot. Ám a legutóbbi negyedéves adatok azt mutatják, hogy mára ez a korszak is lezárult.