Átverés az egységes minimálbér

Valótlanul sugalmazza a hazai ellenzék, hogy egységes európai minimálbért, nyugdíjat vagy szociális ellátást kapnának az emberek, ha a baloldali irányok szereznének többséget vasárnap az Európai Parlamentben. A valóságban a hazai ellenzék túlnyomó része — szemben az európai baloldallal — kínosan titkolja, hogy a szociális Európa névre keresztelt program az Európai Egyesült Államok egyik központilag meghatározott diktátuma lenne, ráadásul tagállamonként eltérő szempontokat mérlegelve, nem egységes összegben meghatározva. Ez nem véletlen, hiszen a magyarok több mint kilencven százaléka elutasítja a központosítást.

A politikai nyomásgyakorlás eszközévé válna a kötelező legkisebb kereset bevezetése Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Az ellenzéki pártok megvezették a választókat a minden tagállamra vonatkozó minimálbér és minimumnyugdíj gondolatával: a valóságban erről szó sincs. A baloldal tervei szerint az Európai Unió tagállamonként eltérően határozná meg azokat a szempontokat, amelyek betartása kötelező érvényű lenne az adott országban, ám konkrét összegekről nem döntene. Ennek pedig nincs korszakalkotó jelentősége – fogalmazott lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász.

A minden tagországra egységes minimálbér bevezetése ráadásul elképzelhetetlen, mivel jelentősen eltérnek a termelékenységi, gazdasági mutatók, ráadásul a kötelező legkisebb keresetért dolgozók aránya sem egységes. A szakértő kiemelte: semmi másról nem szól ez a porhintés, mint arról, hogy még több jogkört vegyen el az unió a tagállamoktól, ráadásul a minimálbér kialakításának brüsszeli, központi meghatározása jó alapot ad arra, hogy politikai célok mentén gyakoroljanak nyomást az adott nemzetállamra, például azzal, hogy Magyarországon lehetetlen elvárásokhoz kötik a kötelező legkisebb kereset számítását. Ha a teljesíthetetlen feltételeket nem sikerül betartani, akkor pedig szankcionálna Brüsszel, de a jogállamiság kérdése és egyéb szubjektív szempontok is szerepet játszhatnának a bizottsági döntéshozatalban.

Boros Imre hozzátette: a központi szociá­lis alapból segélyezés gondolata sem reá­lis, mivel kérdés, ezt az alapot ki finanszírozná, illetve a nemzeti juttatásokra rakódó uniós juttatások milyen mértékben ösztönöznék egyebek mellett a munkanélküliséget, s azt, hogy sokan az ellátórendszerből éljenek meg.

A politikai nyomásgyakorlás eszközévé válna a kötelező legkisebb kereset bevezetése
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Gyurcsánynénak, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltjének programjában is mindössze az olvasható, hogy olyan juttatási és bérezési rendszert kell kialakítani, ami a megélhetést garantálja. Ennek legfőbb mondandója inkább a központosított brüsszeli döntéshozatalra épülő Európai Egyesült Államok ötlete. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy az európai döntéshozói elit valóban elfogadjon olyan intézkedéscsomagot, amellyel jelentős életminőség-javulást ér el a szegények körében is, sőt ennek megvalósulása esetén már a tagállam sem dönthetne kedvezőbb intézkedésekről. Ráadásul a baloldali szakszervezetekhez köthető Policy Agenda intézet számításai szerint a Dobrev által hirdetett, a minimummegélhetés összeghatárát nálunk a jobboldali kormányzás idején hozott döntésekkel már átlépi a minimálbér.

A Gyurcsányné-féle program az európai baloldali irányokkal is egybecseng, habár a hazai ellenzék – a DK kivételével – nem szívesen hirdeti, hogy a nemzetállamok döntéshozatali jogát venné el az általuk képviselt globalista irány. Nemrégiben szavazott az EP a munkaügyi ügynökség felállításáról. Ennek célja, hogy a tagállamokat megkerülve az állampolgárok panasszal éljenek, s habár hatósági jogkört állítólag nem kapna az intézmény, a nyomásgyakorlás megfelelő eszközét jelentené. Az ilyen és ehhez hasonló csúcshivatalok létrehozását az európai baloldal nem titkolja, programjaikban részletesen beszélnek arról, hogy tagállamok felett álló uniós döntéshozatalra van szükség, s partnereiknek nem a nemzeti kormányokat, hanem leginkább az önkormányzatokat tekintenék.

Az ellenzéki pártok többsége nem véletlenül titkolhatja el választói előtt, hogy az Európai Egyesült Államokra szavaznak, ha rájuk szavaznak: a baloldalhoz köthető, brüsszeli központú Policy Solutions közzétett felmérése szerint a magyar társadalom tíz százalékát sem éri el azok aránya, akik kizárólagos európai hatáskörbe utalnák valamilyen terület döntéshozatalát. Ezzel szemben a lakosság 65 százaléka is úgy gondolja, az EU bevándorlókat kényszerítene hazánkra.