Nincs turizmus a terror árnyékában

A számok igazolják, hogy tavaly minden idők legjobb évét könyvelhette el a magyarországi turizmus. A Központi Statisztikai Hivatal által a napokban véglegesített 2018-as adatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség közölte a Magyar Nemzettel. Guller Zoltán vezérigazgató szerint egyértelmű, hogy nagy a tét, a vasárnapi EP-választáskor ugyanis többek között Európa és Magyarország biztonságáról is döntünk. Eldől, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetők kerülnek-e az EU élére, és megmarad-e előkelő helyen a biztonságos Budapest és Magyarország a világ turisztikai térképén, ezáltal tartósan magas lesz-e a rohamtempóban fejlődő stratégiai ágazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz, vagy veszélybe kerülnek-e ezek az eredmények is. Hamarosan utolérhetjük Csehországot az értékesített vendégéjszakák számában, a béke iparága azonban csak a választópolgárok felelős döntésével folytathatja útját a felívelő pályán. Bevándorlásellenes uniós vezetőkre van szükség, a bevándorlás támogatása ugyanis a turizmust is azonnal térdre kényszerítené, a károkat pedig hosszú időbe telne helyrehozni.

„A látványos fejlődés azonnal véget ér, ha megváltozik a bevándorlással kapcsolatos politikánk”

„A látványos fejlődés azonnal véget ér, ha megváltozik a bevándorlással kapcsolatos politikánk”

– Az eddigi intézkedések eredményeként nőttek az átlagbérek, a vállalkozások jövedelmezősége javult, több mint négyszázezer munkavállaló, 43 ezer, alapvetően kisvállalkozás megélhetését biztosítja a szektor. Ha a helyzet változatlan és a gazdaság továbbra is erős marad, minden esély megvan a 16 százalékos GDP-hozzájárulás elérésére. Az impozáns gyarapodást mutatja az is, hogy a vendéglátóhelyek által a költségvetésnek fizetendő turisztikai hozzájárulás mértéke januárban száztíz százalékkal volt magasabb a tavalyinál.

– A forgalom látványos fejlődése, a piaci fejlesztések azonban nagyon hamar véget érhetnek, ha olyan képviselők kerülnek az Európai Parlamentbe, akik nem védik meg Európa és Magyarország biztonságát, és utat engednek a bevándorlásnak. A vasárnapi választásoknak ezért hatalmas tétjük van, az egyes tagállamoknak ugyanis a migráció vált az első számú üggyé, amelyet meg kell állítani. Ellenkező esetben elbúcsúzhatnánk a turizmus nagyszerű eredményeitől is. A béke iparágaként ismert turizmus az összes nemzetgazdasági ágazat közül a legérzékenyebben és a leggyorsabban reagál a biztonsággal kapcsolatos változásokra – ha nincs rend és béke Magyarországon, nincs turizmus sem – szögezte le az MTÜ vezetője. Ördögi kör alakulhat ki, amely a vendégszám csökkenésén keresztül azonnali visszaesést okoz az ágazatban, ezzel több ezer munkahelyet és egész térségeket is veszélyeztetve.

Guller Zoltán elmondta: világszinten is átlag fölött prosperál a magyarországi turizmus, amely kitörési pontja az országnak, a gazdaságnak. Szavai szerint nem lehet nem észrevenni a főváros utcáin, hogy a főként Budapest-központú külföldi érdeklődés évről évre egyre több vendéget vonz, miközben a magyarok is jóval több pénzből és hosszabb időszakokra veszik igénybe a belföldi lehetőségeket.

– A turizmus a gazdaság lakmuszpapírja, ezért ha bármi kimozdítja a fejlődő pályáról, az rögtön meglátszik az eredményeken. Emlékezzünk: amikor 2015-ben ízelítőt kaptunk a tömeges migrációs válságból, vagy például a 2016-os Teréz körúti robbantás után azonnal visszaesett az érdeklődés hazánk iránt, a külföldiek szenzitíven rea­gáltak a nemzetközi sajtóban tudósított magyarországi eseményekre, például japán turistacsoportok mondtak vissza jelentős foglalásokat. Elég egyetlen esemény, ami a biztonságérzetünket veszélyezteti, és vége szakad a pozitív tendenciának. Akkoriban is azonnal reagált a piac, visszaesett a bevétel, elsőként a nyugat-európai és a távol-keleti, tengerentúli vendégek maradtak el. Rögtön zuhanni kezdett a vendégéjszakák értékesítése, elmaradt a forgalom, mindezt időbe telt helyrehozni.

– Jelenleg érezhetően Budapest-boom van a világban, mindenki ránk kíváncsi, a főváros már-már lassan betelik, ezért törekszünk arra, hogy az idelátogatókat vidékre vagy a budapesti agglomerációba is elcsábítsuk, a turizmust térben és időben széthúzzuk, ezért épülnek újabb és újabb élménypontok. Nagy kár lenne, ha most torpanna meg az iparág minden korábbinál látványosabb fejlődése – fogalmazott a szakember. Példaként említette: egyetlen turistának sem mindegy, legyen külföldi vagy belföldi, hogy páncélozott autók között vagy betlehemek mellett ünnepel a karácsonyi vásárban, pedig több európai országban már szürreális viszonyok alakultak ki a turisztikai helyszíneken.

Megjegyezte: 2015–2016 között az európai turizmus gyengülése mellett a turisztikai desztinációk regionális átrendeződése is megfigyelhető volt. Míg korábban leginkább Európa nyugati és északi országainak nőtt a látogatottsága, 2015-re a biztonságosabbnak tekintett Közép-Európa megelőzte Nyugat-Európát a turizmus növekedési ütemének emelkedésében.

– Az élménykeresés után a biztonság, a közbiztonság állapota a legfontosabb választási szempont a turisták számára. Ma Budapest egyik fő versenyelőnyét az adja, hogy nálunk nincs migrációs nyomás, nem kell tartani a bevándorlók erőszakos cselekményeitől. Ha Magyarország nem védte volna meg a határait, akkor ma sem a magyar gazdaság, sem a magyar turizmus nem érhetne el olyan eredményeket, mint most. Már láthatjuk, hogy az ágazat jó irányba halad, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen: van mit veszítenünk, ha az ­európai választásokon. Egyetlen kisiklás évekkel vetné vissza a piaci pozíciónkat – jegyezte meg Guller Zoltán, hangsúlyozva: Európa számos országával ellentétben Magyarország, illetve Budapest biztonságos, mert Magyarország kormánya mindent megtett országunk biztonsága érdekében, hazánkban nincs no-go zóna, a közbiztonság pedig sokat javult 2010 óta.

Felidézte: Párizs egymillió vendéget veszített a terrortámadások után, Franciaországnak két évébe került, mire visszanyerte a turistáit és kiheverte a 2015-ös robbantásos merényletek okozta károkat. Törökország, Tunézia, Marokkó, Egyiptom turizmusa lényegében összeomlott, a korábban oly népszerű desztinációk nehezen állnak talpra. Görögországban a turizmus több helyen gyakorlatilag megszűnt, a közszolgáltatások hozzáférhetősége és minősége drámai mértékben romlott, érezhetően nőtt a bűncselekmények száma is.

Hazánknak is fáradságos munkába telt visszacsábítani azokat a külföldi turistákat Ázsiából, a tengerentúlról vagy Nyugat-Európából, akiket elrettentettek az itteni események. Nem kockáztathatjuk a turizmus, általa gazdaságunk jövőjét, ahol ráadásul a források jelentős átcsoportosítására volna szükség ahhoz, hogy a bevándorlást finanszírozni tudjuk – jegyezte meg, hozzátéve: a vasárnapi választás Európa és Magyarország jövője és biztonsága érdekében a legfontosabb, ezért minden hazáját szerető és féltő magyar állampolgárnak felelős döntést kell hoznia. Meg kell őriznünk hazánk kultúráját, népi hagyomá­nyainkat, szellemi és épített örökségünket, ez Magyarország létérdeke.

A belföld húzta az iparágat

A végleges statisztikák szerint a kereskedelmi szálláshelyeket 12,5 millió vendég vette igénybe tavaly, ami 5,6 százalékkal több, mint 2017-ben, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 4,2 százalékos bővülést mutat – ezzel a szállodák, panziók, vendégházak átlépték a 31 millió eladott vendég­­éjszakaszámot. Emellé az Airbnb típusú szálláshelyeken 9,4 millió éjszakát értékesítettek. A jelentős külföldi érdeklődés meglátszik a forgalmon: 5,2 százalékkal érkeztek többen, mint egy évvel korábban, az általuk igénybe vett éjszakák száma pedig csaknem háromszázalékos bővülést mutat. A magyarországi vendégforgalom szerencsésnek mondható, hiszen fele-fele arányban oszlik meg a belföldi és a külföldről érkező turisták között. Ez egészséges aránynak tekinthető, mivel a minőségi turisztikai kínálat akkor tartható fent hosszú távon, ha a belföldi kereslet is erős. A legfontosabb tíz küldőország esetén nőtt a kereslet hazánk iránt, de szembetűnő az Európán kívüli piacok irányából mért beutazóforgalom is. Így például az Amerikai Egyesült Államok turistái 12 százalékkal több éjszakát vettek igénybe, emellett kiugró növekedési ütem volt tapasztalható India (+19,9 százalék), Kanada (+17,8 százalék), a Koreai Köztársaság (+16,9 százalék), Kína (+16 százalék), Izrael (+14,2 százalék) esetében 2017-hez képest. Az adatokból az is látszik, hogy tavaly tovább élénkült a magyarok belföldi utazási aktivitása is: a magyar vendégek száma 6,6 millió fővel emelkedett, akik 15,7 millió éjszakát vettek igénybe a szálláshelyeken. – Ebből látható, hogy tartósnak bizonyul a belföldi turizmus növekedése, a családok kezdik megszokni, hogy több pénzből gazdálkodnak, így több jut pihenésre, utazásra is. Tavaly az egy évvel korábbinál 350 ezerrel több magyar engedhette meg magának, hogy valamely belföldi pihenőhelyre utazzon el – mondta az MTÜ vezérigazgatója.