Felidézte, hogy tavaly a tervezettnél 8,3 százalékkal, mintegy 300 milliárd forinttal több adó folyt be a költségvetésbe. A többlet mögött a gazdaság fehéredése áll – mondta.
A fenntartható kifehérítési folyamat a vállalati szférában kedvezőbb üzleti környezetet teremt, a lakosságnak fogyasztóvédelmi biztonságot ad, az állam pedig még néhány adókulcs csökkentése mellett is több bevételhez jut – mutatott rá Domokos László.
Az ÁSZ elnöke úgy fogalmazott, néhány évvel ezelőtt még informatikai kérdésnek tekintették a digitalizációt, de ma már nem segédeszköz, hanem a megoldás része, ami a vállalati és a teljes állami szféra számára is nagy kihívást jelent.
Kiemelte, hogy az elmúlt években strukturális változás történt az adóigazgatási, adóeljárási és az adóhatósági folyamatokban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai szempontból komoly fejlesztésre szorult, erre megkapta a lehetőséget, aminek újabb gyorsító hatása van a digitális átállásra.
Kevés ország tudott ilyen rövid idő alatt ilyen jelentős adórés-javulást elérni, mint Magyarország – emelte ki Domokos László, hozzátéve, hogy az állam visszaadja az adóhatékonyságból adódó többletbevétel egy részét az adófizetőknek, az egészségesebb vállalkozói környezet pedig erősíti a versenyképességet.
Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium (PM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szintén hangsúlyozta, hogy a digitalizáció a gazdasági alapfolyamatok része lett, az eredmények is igazolják, hogy mennyire hatékony eszköz a gazdaság fehérítésében.
A PM helyettes államtitkára kitért arra, hogy a digitalizáció térnyerése terheket is ró a gazdasági élet szereplőire, illetve az adótanácsadókra és könyvelőkre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a NAV támogató eljárásokkal és a büntetési moratóriumok alkalmazásával segíti az adózókat. Nem az azonnali büntetés a cél, hanem a rávezetés a kötelezettségek teljesítésére – jelezte.
Besesek Botond úgy vélte, hogy a digitalizáció megállítása az adózóknak sem érdeke.
