A techforradalom szorításában

Az elmúlt csaknem hét évben fokozatosan közelített az ország a rendszerváltás gazdasági álma, az osztrák fejlettség megközelítésének megvalósításához. Stabil alapokra építhetünk, amelynek során a fenntartható felzárkózás pályájának megtalálását és a közgazdaságtan mint tudomány megújítását együtt kell megoldanunk — erről beszélt többek között Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója egy minapi előadásában.

Mindennapi életünket egyre gyorsabban alakítja át a robotika és a mesterséges intelligencia Fotó: REUTERS/Benoit Tessier

A 2007 és 2009 között lezajlott pénzügyi válság a közgazdaságtanban mint tudományban is komoly változásokat okozott – állapította meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és közgazdaságtani elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott minapi előadásában. Szerinte az azóta eltelt évtizedben a közgazdaságtan is elindult a megújulás felé, ám ez az út még korántsem ért a végéhez.

A XVIII–XIX. század óta a közgazdászok gondolkodásának központi figurája az úgynevezett homo economicus, azaz a saját érdekeit követő, racionális döntésekre képes ember. A válság – az emberiség történeté­ben sokadszor – bizonyította, hogy ellentétben a természet rendszereivel, gazdaságaink megfelelő beavatkozások hiányában nem stabil állapot felé tartanak. Nemcsak a nehezen átlátható pénzügyek területén, de sokszor a leghétköznapibb kérdésekben sem vagyunk képesek racionális döntéseket hozni. Lépéseinket az ész­szerű érvek mellett legalább annyira befolyásolják hiedelmek, szokások vagy épp az ismerőseink körében látott viselkedési minták.

Ráadásul az önérdekek követésével világunkat egyre inkább szétfeszítik olyan társadalmi és ökológiai problémák, mint a vagyoni különbségek növekedése, a környezetszennyezés vagy épp a globális éghajlatváltozás. Ehhez adódik hozzá, hogy viharos sebességgel zajló technológiai forradalmat élünk át. Mindennapi életünket egyre gyorsabban alakítja át a robotika, a mesterséges intelligencia vagy a szinte mindent mindennel összekapcsoló hálózatok elterjedése.

E rövid felsorolásból is érzékelhető, hogy a helyes és egy fenntartható jövő felé vezető válaszok megtalálásához alapvető változásokra lesz szükség. A jövő mindenképp komplexebb gondolkodás kialakulásának irányába mutat – vont mérleget a közgazdaságtan jelenlegi helyzetéről Virág Barnabás. Fontos, hogy a gazdaságpolitika alakítását is meghatározó tudomány képes legyen építeni a pszichológiától kezdve a szociológián át az informatika és a természettudományok területén elért eredményekre. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a megújulás során nincsenek tabuk.

Mindennapi életünket egyre gyorsabban alakítja át a robotika és a mesterséges intelligencia
Fotó: REUTERS/Benoit Tessier

Olyan alapvetőnek hitt fogalmakat kell újragondolni, mint a gazdasági élet legfontosabb célváltozóját megjelenítő hazai össztermék. A GDP a XX. század első harmadának ipari, korai fogyasztói társadalmában vált a fejlődés legfontosabb statisztikájává. A XXI. század rendkívül összetett világában azonban egyre égetőbben érezzük, hogy a magasabb GDP korántsem egyenlő a társadalmi jólléttel, az egyéni boldogság és belső harmónia érzésével, miközben a növekedés hajszolása során okozott jelentős környezetterhelés a döntéshozók figyelmén kívül marad.

Virág Barnabás hasonlóan fontos elemként említette a pénz szerepének újraértelmezését. A világ pénzmennyiségének kilencven százaléka már jelenleg is csak digitális jelek formájában létezik. A kérdés csak az, hogy a technológiai forradalom csak a pénz megjelenési formáját alakítja át, vagy az egész pénzrendszerünket új alapokra helyezi.

Az MNB ügyvezető igazgatója optimistán zárta előadását. Az új technológiák, a megjelenésüket óhatatlanul övező bizonytalanságok eltűnését követően a társadalom és a gazdaság minden szereplőjének óriási lehetőségeket is kínálnak. Korunk és a jövő közgazdászainak feladata, hogy az új globális trendeket felismerve, valamint a magyar természet- és műszaki tudományi hagyományokra építve hosszú távon is fenntartható fejlődési pálya felé terelje a világot és benne Magyarországot.