Kincs Magyarország természeti öröksége

Magyarország természeti öröksége, természeti tőkéje olyan kincs, amellyel sok más európai ország nem büszkélkedhet, mert felélte az elmúlt évszázadokban – mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Somogy megyei Nagybajomban kedden.

Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója elmondta: a park 462 millió forint uniós és hazai forrásból három állattartó telepét újította fel az elmúlt években.

A megújult állattartó telepek egyike a Nagybajomhoz tartozó, gyéren lakott Homokpusztán van – hangsúlyozta Czeferner Józsefné, Nagybajom polgármestere. Úgy vélte, amellett, hogy a beruházás jó példája az ember és a természet harmóniájának, a homokpusztai telep lendületet adhat a térségnek, a tervezett évi 1500-nál is több látogatót fogadhat.

Az Agrárminisztérium államtitkára megjegyezte: a kormány 2014 és 2020 között a Környezeti és energiahatékonysági operatív programból 38 milliárd forintot különített el a 10 nemzeti parki igazgatóság természetvédelmi fejlesztéseihez, a pénzből 92 beruházás valósul meg és 100 ezer hektáron javul a környezet állapota.

A projektek 60 százaléka élőhelyrekonstrukció, 13 százaléka az élőhelykezeléshez tartozó infrastruktúrafejlesztés, 10 százaléka a védett értékek bemutatását szolgálja, emellett jut forrás a természetvédelmi őrök eszközállállományának javítására, s egyebek mellett a monitorozásra is – közölte.

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, utalva a trianoni békeszerződés évfordulójára, arról szólt, hogy e tragédia következményeként Magyarországtól elvették természeti erőforrásainak kétharmadát, így a természetre szánt forrásoknak kiemelkedő jelentőségük van.

Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója tájékoztatott arról, hogy a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, Nagybajom-Homokpusztán a racka juhok tartására alkalmas hodályt emeltek, a pásztoréletet bemutató kiállítást nyitottak, felújították az állattartásra szolgáló épületeket, a Tolna megyei Nagydorogon pedig a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, s mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Hozzátette, mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei a három helyszínen, ahol mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tartanak.