Késő ősszel is beszerezhető a hazai sárgadinnye

A termesztők idén jó minőségű sárga-, illetve görögdinnyét takaríthatnak be. Átalakultak a vásárlói szokások: az egyre kisebb méretű dinnyék iránt nő a kereslet, ezért néhány év múlva már jóval tovább tarthat a szezon, mint jelenleg.

Nagy Kristóf
2019. 06. 30. 14:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány év múlva akár szeptember végéig is eltarthat a hazai görögdinnyeszezon, köszönhetően a technológiai fejlesztéseknek, valamint a termőterületek átrendeződésének – hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke.

Mint fogalmazott: korábban a termelők nem követték az igényeket, ezzel sok exportpiacot veszítettek. Ugyanakkor a mai termelési technológiával akár júliustól szep­tember utolsó hetéig kapható lesz az itthon termett jó minőségű, szabadföldi görögdinnye. A szakember szerint átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés: a békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó szabolcsi termőtájon viszont már több mint kétezer hektáron termesztenek dinnyét. Az idén kétszázezer tonna körüli görögdinnyetermés várható, ami kielégíti mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket.

Az ágazati szereplők sárgadinnyéből is jó termésre számítanak. Mártonffy Béla, a NAK kertészeti osztályelnöke kiemelte: az adatok szerint az elmúlt három-négy évhez hasonlóan idén is közel ötszáz hektáron termesztenek sárgadinnyét. Ennek a területnek nagyjából a harmada Bács-Kiskun, a további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyékben található.

Fotó: Havran Zoltán

A termőterület tizede Tolna és Veszprém megyéé, a többi területen a görögdinnye mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét. Idén körülbelül húszezer tonna sárgadinnye várható. Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusát termesztik: az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú fajta a termelés közel kilencven százalékát adja, a maradékot a zöld húsú teszi ki. Korábban a hazai fogyasztás kétharmadát fedezte a termés, ám egyre nagyobb a sárgadinnye iránti exportigény is. A vevők egyfelől az egyre jobb minőségű dinnyét keresik, másfelől – részben az áruházak logisztikája miatt – az egyre kisebb méretűeket részesítik előnyben.

Mártonffy Béla hozzátette: a sárgadinnyeszezonunk hosszabb, több terület került már fedett sátrak alá, így a magyar termelők a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek ellátni.

Bőven lehet kajszibarack

Országszerte folyik a kajszibarackszüret. Az agrárkamara szerint a tavalyi nagyon rossz év után az idén jó minőségű és bő termésre számítanak a gazdák. Míg az átlagtermés évi 24 ezer tonna körül alakul, addig idén 32 ezer tonnát szedhetnek a termelők; a tavalyi mennyiség nagyjából tízezer tonna volt. Jelenleg 5777 hektáron folyik a termesztés, a kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.