– A 2018-as lakásárakhoz viszonyítva – a tavalyi és az eddigi 2019-es adatok alapján – idén kitarthat az országos szinten két számjegyű drágulás. Az idei toplisták élén pedig várhatóan ismét láthatunk majd olyan térségeket, városokat, kerületeket, ahol a 25-30 százalékot is eléri az éves árnövekedés üteme. Ezt követően azonban már lassuló drágulás valószínűsíthető – jelentette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép című elemzés szerint tavaly Budapesten az átlagos négyzetméterár 21 százalékkal emelkedett az előző évivel összevetve. Ez meghaladja a más jogállású települések drágulását, hiszen a nagyvárosokban 18, a kisebb városokban 13, a községekben pedig összességében 15 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elemzés rámutat, hogy az elmúlt bő öt év áremelkedési folyamata a lakótelepek felől indult. – Mivel a vásárlók fő motivációja a fellendülés első éveiben a befektetés volt, a legolcsóbb, de kiadással jól hasznosítható ingatlanokat keresték. A korábbi panelfelújítási programok, valamint a csökkenő rezsikiadások együttesen hatékonyan javítottak a lakótelepek általánosan rossz megítélésén. A még mindig legolcsóbb alternatívát jelentő panellakások 22 százalékos tavalyi éves drágulása továbbra is a legnagyobb ütemű. A téglalakások átlagosan 18 százalékos áremelkedése mellett az önálló családi házak csak 7 százalék körüli árnövekedést mutattak 2018-ban.
A Duna House legutóbbi, májusi forgalmi adatai szerint éves összehasonlításban 21-28 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől függően. Ugyanakkor a legdrágábbnak számító Belvárosban már mérsékeltebb, tíz százalék alatti árnövekedést mért a cég 2018 májusához viszonyítva. Vidéken is jelentős drágulást tapasztalt az ingatlanközvetítő hálózat: téglalakásoknál a keleti országrészben 26, a nyugatiban 25 százalékos áremelkedést mértek. A panellakások azonban ennél is kiugróbb mértékben, helyenként akár harminc százalékot is meghaladóan drágultak éves összevetésben.
