Szellemkamionokat is lekapcsol az útdíjkezelő

Az egyre erősebb tranzitforgalomban nőtt az útdíjat nem fizető, főként külföldi járművek száma a magyar utakon, ezért a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) új és még hatékonyabb ellenőrzési és díjbeszedési módszereket vezetett be – mondta el lapunknak Bartal Tamás. A NÚSZ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogyan lépnek fel a rendszámtábla-pörgetők, a szellemkamionok, a csalárd fuvarozók és a horrorszerelvények ellen.

2019. 06. 11. 15:24

„A kapus kameráknál 0,5-0,6 százalék a bliccelők aránya” Fotó: Mirkó István

– A nemzetközi átmenőforgalom növekedésével olyan nemkívánatos jelenségek is tapasztalhatók az útjainkon, mint a szabálytalan járműszerelvények megjelenése. Ez az, amikor a vontató után kötnek egy trélert, ahhoz pedig egy személyautót. Ezzel mit kezdhet az útdíjszedő?

– A NÚSZ-nál elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a járműnek – a szállítmányától vagy a műszaki felépítésétől függetlenül – van-e érvényes matricája. Hogy a vontatók és vontatmányok a KRESZ-nek megfelelően közlekednek-e, azt a rendőrség vizsgálhatja. Megjegyzem, mi is látjuk ezeket a „horrorszerelvényeket”, ameyek egy sima D2-es matricával próbálják megúszni az útdíjfizetést, és ha a jogszabály-módosítással lehetőségünk nyílik rá, akkor ezekre a túlméretes járművekre egy új matricatípust vagy más kezelési módot vezetünk majd be.

– Évről évre növekszik a járműforgalom a nemzetközi útvonalakon, és szemmel látható a kamionok számának a növekedése is. Együtt jár-e mindez a bliccelők számának a növekedésével?

– Az e-matrica vásárlására kötelezettek, azaz a személyautók között 2014 és 2018 között a jogosulatlanul közlekedők száma meghatszorozódott, 362 ezerről 2,2 millióra nőtt, de tegyük hozzá mindjárt, hogy ezen belül a külföldiek aránya 57-ről csaknem 71 százalékra nőtt. A teherautók között a külföldiek aránya 60-ról 77 százalékra emelkedett. Mindezek az adatok is mutatják, hogy a növekvő forgalomban nekünk is új, hatékonyabb ellenőrzési eszközökkel kell fellépnünk.

– Milyen új ellenőrzési eszközöket vetnek be a bliccelők kiszűrésére?

– Az egyik leghatékonyabb ellenőrzés a tettenérés. Az érintett külföldi autósnak ilyenkor a korábbról felhalmozott pótdíjtartozásait is be kell fizetnie. Helyszíni ellenőrzéskor a járműveket lassítjuk, célzottan kiemeljük. Ennek egy átfogóbb módja az úgynevezett kitereléses ellenőrzés, amelynek során a rendőrség vezényletével az autópálya forgalmát a nagyobb pihenőkbe terelik, ahol például az adóhatósággal, a közlekedési hatósággal, az élelmiszer-biztonságiakkal közösen a helyszínen ellenőrizzük a járműveket vagy azok vezetőit. Vannak saját akcióink is, amikor az autópálya-pihenőkben vagy a le- és felhajtóágakban a forgalom lassításával úgynevezett megállításos ellenőrzést végzünk, és kiszűrjük a bliccelőket. Ezt eddig főként a személyautók körében végeztük, azonban ez évtől a nagyobb teherautók ellenőrzésében is fokozottabban veszünk részt. Ez a fajta ellenőrzés különösen a külföldi jogosulatlan úthasználókat célozza, eredményeit tekintve nagyon nagy hatékonysággal: legutóbb húsvétkor volt kampányszerű ellenőrzési akciónk, akkor több mint háromezer e-matricás járművet ellenőriztünk és háromszázalékos bliccelési rátát láttunk. Megjegyzem, hogy a jogosulatlan úthasználók 93 százaléka külföldi volt. Összehasonlításként: a jól látható kapus kameráknál 0,5-0,6 százalékos a bliccelők aránya, a változó helyszíneken dolgozó kamerás ellenőrző járművek kétszázaléknyi nem fizetőt tapasztalnak, ehhez képest a mozgó helyszíni ellenőrzés hatásfoka a leghatékonyabb.

– Milyen eszközeik vannak a rendszámtáblával vagy a viszonylati jeggyel trükközők ellen?

– Már megjelentek az utakon a különleges kamerával felszerelt autóink, amelyek menet közben is vizsgálni tudják a szemből jövő tehergépjárművek úthasználati jogosultságát és a díjfizetés megfelelőségét. Erre nem tudnak felkészülni azok, akik valamilyen mozgatómechanizmussal elfordítják a rendszámtáblát, ha a kameráink közelébe érnek. A rendszert még csak pár hete mutattuk be, de száz bliccelőt máris elkaptunk, köztük rendszámmal trükközőket, a díjköteles utakon sosem látott szellemkamionokat, és útdíjat csak a kamerák közelében lévő szakaszokra fizető potyázókat. A menet közbeni ellenőrzés visszarettenti a csalárd fuvarozókat, tisztítja a fuvarozói versenyt és egyenlő helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozásokat.

– A trükközők arra számítanak, hogy ha nem látszik a rendszámuk, akkor nincs kihez kötni a szabálytalanságot. Ezzel mit kezd a rendszer?

– A letakart, lebillentett rendszámtáblákkal közlekedők járművéhez egy új fejlesztésnek köszönhetően egyedi technikai azonosítót kapcsolunk, az így készült felvételeket pedig az adóhatóság is elérhetővé tesszük, ami alapján ki tudják szűrni és el tudják kapni a csaló kamionosokat. Ha nincs is rendszám, akkor is van jó minőségű átnézeti képünk a teherautóról, amit így be lehet azonosítani, és azt az adóhatóság az Országos Rrendőr-főkapitánysággal közösen el is tudja fogni.

– Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy szigorodik az útdíjellenőrzés és -beszedés?

– Továbbra is az a célunk, hogy szabálykövetésre, együttműködésre késztessük a jóhiszemű úthasználókat. A pótdíj-maximalizálás például olyan megoldás, amely azoknak, akik tévedésből közlekedtek rendszeresen matrica nélkül fizetős úton, lehetővé teszi, hogy csak a sorozatbüntetés töredékét kelljen befizetniük. Örömmel vettük, hogy a jogalkotó elfogadta az erre vonatkozó javaslatunkat, mert különösen a magyar úthasználók esetében gyakran tapasztaltuk, hogy egyszerű félreértés is vezethet a blicceléshez. Mindig akad olyan autós, aki őszintén azt hiszi, hogy az úthasználati engedélye megfelelő, és egyértelműen nem a szándékosság állt a jogosulatlan úthasználat hátterében. Ugyanakkor az útdíjbevételekre – ez idén mintegy 370 milliárd forint lesz – égetően szüksége van a költségvetésnek, mert bár kevesen tudják, de a Gyurcsány-kormányok döntései következtében az úgynevezett PPP-konstrukcióban épült M5-ös és M6-os autópálya megépítéséért 2031-ig évente 120 milliárd forint adósságszolgálat terheli a magyar adófizetőket.