Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról

A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek – olvasható az MNB közleményében.

A monetáris tanács tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy sem az alapkamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatnak – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a június 25-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A közlemény szerint a monetáris tanács az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Kiemelték: az inflációs kilátásokra a második fél évben beérkező adatok meghatározóak, ezek közül különösen a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

A tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére – olvasható a közleményben.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Közölték: az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Ezzel összhangban az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt az év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

Jelezték: a monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési időszakon emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.

Kitérnek arra: az első negyedévében a gazdaság 5,3 százalékkal bővült, a felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett a nettó export is pozitívan hatott a növekedésre. Az előzetes havi adatok alapján 2019 első negyedévében is fennmaradt a folyó fizetési mérleg többlete.

A gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra hatására az év második felétől a magyar növekedés is mérséklődik. A gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik, és a következő években is magas marad.

Az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetés és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett magyar állampapír plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja.

A monetáris politikai hatékonyságának javítása érdekében a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy óvatos és mérsékelt változtatásra van szükség, ennek megfelelően az alapkamat és a kamatfolyosó változatlan szinten tartása mellett a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal való csökkentéséről döntöttek. A tanács áttekintette a bankközi piac likviditási folyamatait is, és jelezte, hogy kész a deviza-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani a megfelelő kamatszint és a bankközi hozamok volatilitásának mérséklése érdekében – olvasható a jegybanki közleményben.

Az üzemanyagárak alakították az elmúlt hónapok változó inflációját

Az üzemanyagárak alakították leginkább az elmúlt hónapokban a fogyasztói árindexet – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán. Várhegyi Judit kifejtette, hogy a tavaszi hónapokban az infláció 3 százalékról 3,9 százalékra emelkedett, majd júniusban 3,4 százalékra mérséklődött; az infláció változása lekövette az üzemanyagárak változását.

Mint mondta, a fogyasztói árak alakulásában kettőség figyelhető meg, az élénk belső kereslet az árak emelkedése felé hat, ugyanakkor kis, nyitott gazdaságként a külső inflációs folyamatok is érdemben befolyásolják az inflációs folyamatokat.

A főosztályvezető emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adataira, amelyek szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, de májushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Érdemben emelkedett a dohány és a szezonális élelmiszerek ára, míg csökkent a tartóscikkek, köztük a liszt ára is – emelte ki Várhegyi Judit.