A gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra hatására az év második felétől a magyar növekedés is mérséklődik. A gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik, és a következő években is magas marad.
Az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetés és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett magyar állampapír plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja.
A monetáris politikai hatékonyságának javítása érdekében a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy óvatos és mérsékelt változtatásra van szükség, ennek megfelelően az alapkamat és a kamatfolyosó változatlan szinten tartása mellett a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal való csökkentéséről döntöttek. A tanács áttekintette a bankközi piac likviditási folyamatait is, és jelezte, hogy kész a deviza-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani a megfelelő kamatszint és a bankközi hozamok volatilitásának mérséklése érdekében – olvasható a jegybanki közleményben.
Az üzemanyagárak alakították az elmúlt hónapok változó inflációját
Az üzemanyagárak alakították leginkább az elmúlt hónapokban a fogyasztói árindexet – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán. Várhegyi Judit kifejtette, hogy a tavaszi hónapokban az infláció 3 százalékról 3,9 százalékra emelkedett, majd júniusban 3,4 százalékra mérséklődött; az infláció változása lekövette az üzemanyagárak változását.
Mint mondta, a fogyasztói árak alakulásában kettőség figyelhető meg, az élénk belső kereslet az árak emelkedése felé hat, ugyanakkor kis, nyitott gazdaságként a külső inflációs folyamatok is érdemben befolyásolják az inflációs folyamatokat.
A főosztályvezető emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adataira, amelyek szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, de májushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Érdemben emelkedett a dohány és a szezonális élelmiszerek ára, míg csökkent a tartóscikkek, köztük a liszt ára is – emelte ki Várhegyi Judit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!