Kezdődik a diákok albérletkeringője

Noha a fővárosban és a legtöbb nagyvárosban a jelek szerint nincs már tér az albérletek árának további emelésére, a ponthatárhúzással albérletvadászatba kezdő diákok így is igen magas havi bérleti díjakkal találkozhatnak. Budapesten még a kisebb lakások átlagos havi díja is száznegyvenezer forint körül alakul, de több vidéki egyetemvárosban sem nagyon lehet elcsípni kiadó lakást százezer forintnál kevesebbért.

Összesen hat helyre adhatják be lapjukat a diákok Fotó: Bach Máté

Vidéken százezer forintnál olcsóbban albérletet szerezni Székesfehérvárott, Veszprémben, Győrött és Sopronban a legnehezebb. Balogh László szerint az elmúlt évek drágulásával ugyanakkor a szórás is nagyobb lett. Azaz sok drága kiadó lakás van a kínálatban, de azért viszonylag kedvező áron is el tudnak csípni egy-egy jobb lakást az időben kapcsoló fiatalok.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint is a gyorsaság lehet döntő, ezért érdemes már ezekben a napokban elkezdeni az albérletkeresést, mert a jó helyen lévő, megfizethető árú lakások hamar bérlőre találnak. A hallgatók főleg az egyetemük közelében igyekeznek lakást bérelni, így Budapesten például a XI. kerület és a IX. kerület belső része a legkeresettebb. Ezekben a kerületekben a garzonok bérleti díja havi 120 ezer forint körül alakul, a mintegy száz négyzetméteres, több fiatal közös lakhatását szolgáló lakások bérleti díja pedig 200 ezer forintnál kezdődik. Az ezeknél is központibb fekvésű városrészek lakásai már kevés fiatalnak megfizethetők.

Ritka a lakbéremelés

Noha ebben az időszakban élénkül meg leginkább az albérletek piaca, összességé­ben a bérleményben lakók zöme nem diák. A statisztikai hivatal átfogó Magánlakásbérlés, bérleti díjak című, tavaly őszi megkérdezéseken alapuló felmérése szerint a legtöbben munkavállalás miatt költöznek albérletbe, a második leggyakoribb okot pedig a családi élethelyzetek adják, például egy válás. A diák albérlők aránya e felmérés szerint 13 százalékot tesz ki országosan. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az elmúlt években jellemző gyakorlat lett, hogy egy év alatt a tulajdonosok lehetőleg nem adják ki újra a lakást. Ez találkozik a felsőoktatásban tanulók elvárásaival is, hiszen az egyetemisták is egyre inkább keresik a hosszú távra megoldást nyújtó lehetőségeket. Mindez már csak azért is érdekük, mert mint a KSH felméréséből kiderült, az esetek túlnyomó többségében a bérleti viszony létrejöttének kezdetétől nem emelkedik a lakbér. – Alapvetően a bérlő és bérbeadó közti bizalomra épül a lakáskiadás. Kölcsönös elégedettség esetén a bérbeadónak nem érdeke a díjemelés, ezért érdemes hosszabb távra szerződni, ha ez lehetséges – mondta az elemzési vezető.