Kezdődik a diákok albérletkeringője

Noha a fővárosban és a legtöbb nagyvárosban a jelek szerint nincs már tér az albérletek árának további emelésére, a ponthatárhúzással albérletvadászatba kezdő diákok így is igen magas havi bérleti díjakkal találkozhatnak. Budapesten még a kisebb lakások átlagos havi díja is száznegyvenezer forint körül alakul, de több vidéki egyetemvárosban sem nagyon lehet elcsípni kiadó lakást százezer forintnál kevesebbért.

Összesen hat helyre adhatják be lapjukat a diákok Fotó: Bach Máté

Elérkezett a felsőoktatási felvételi időszak vége, ma este hozzák nyilvánosságra az idei ponthatárokat. Ez a továbbtanulni szándékozó fiatalok jelentős részének egyúttal azt jelenti, hogy lakóhelyétől távol, a fővárosban vagy egy másik nagyvárosban folytatja életét. Mivel a kollégiumi férőhelyek korlátozott számban érhetők el, és leginkább szociális szempontokat vesznek figyelembe elosztásuknál, ilyentájt az albérletvadászat is kezdetét veszi. Az ilyen módon lakhatást kereső egyetemistákat és főiskolásokat viszont elég kedvezőtlenül érinti, hogy az elmúlt években kiugróan növekvő lakásárak az albérleti díjak jelentős emelkedését is magukkal hozták.

– A július végétől szeptember közepéig tartó időszakban mintegy harmadával megugrik a kereslet a kiadó otthonok iránt. Azt tapasztaljuk, hogy ilyenkor a kínálat is bővül, sok tulajdonos a nyár közepére időzíti bérbe adandó lakása meghirdetését – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

– Ugyanakkor a bérleti díjakban nem látunk ilyen megugrást. Budapesten és a legtöbb egyetemi nagyvárosban annyira kifeszítettek az árak, eleve olyan magas az árszint, hogy nincs tér igazi áremelésre – tette hozzá a szakember. Míg 2015-ben vagy 2016-ban a ponthatárhúzás idején azt tapasztalták, hogy egyik hétről a másikra akár tízezer forinttal nőtt a bérlésre kínált lakások átlagos havi díja, most alig három-négyezer forint emelés látszik. Sokatmondó, hogy szeptember végére általában kisebb korrekció megy végbe, vagyis valamivel olcsóbban érhetők el az albérletkínálatban akkor szereplő lakások.

Balogh László szerint a diákok elsősorban a kisebb alapterületű garzonlakásokat és a paneleket keresik, mivel ezek az átlagnál olcsóbbak. A hirdetési oldal elemzése szerint júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kérnek, ezen belül a 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 125 ezret, a panelekért 140 ezret.

Az egyetemek és főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó panelek átlagára 158 ezer forint, a garzonoké 130 ezer. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezret, utóbbiakért 130 ezret kérnek havonta a tulajdonosok.

Vidéken százezer forintnál olcsóbban albérletet szerezni Székesfehérvárott, Veszprémben, Győrött és Sopronban a legnehezebb. Balogh László szerint az elmúlt évek drágulásával ugyanakkor a szórás is nagyobb lett. Azaz sok drága kiadó lakás van a kínálatban, de azért viszonylag kedvező áron is el tudnak csípni egy-egy jobb lakást az időben kapcsoló fiatalok.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint is a gyorsaság lehet döntő, ezért érdemes már ezekben a napokban elkezdeni az albérletkeresést, mert a jó helyen lévő, megfizethető árú lakások hamar bérlőre találnak. A hallgatók főleg az egyetemük közelében igyekeznek lakást bérelni, így Budapesten például a XI. kerület és a IX. kerület belső része a legkeresettebb. Ezekben a kerületekben a garzonok bérleti díja havi 120 ezer forint körül alakul, a mintegy száz négyzetméteres, több fiatal közös lakhatását szolgáló lakások bérleti díja pedig 200 ezer forintnál kezdődik. Az ezeknél is központibb fekvésű városrészek lakásai már kevés fiatalnak megfizethetők.

Ritka a lakbéremelés

Noha ebben az időszakban élénkül meg leginkább az albérletek piaca, összességé­ben a bérleményben lakók zöme nem diák. A statisztikai hivatal átfogó Magánlakásbérlés, bérleti díjak című, tavaly őszi megkérdezéseken alapuló felmérése szerint a legtöbben munkavállalás miatt költöznek albérletbe, a második leggyakoribb okot pedig a családi élethelyzetek adják, például egy válás. A diák albérlők aránya e felmérés szerint 13 százalékot tesz ki országosan. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az elmúlt években jellemző gyakorlat lett, hogy egy év alatt a tulajdonosok lehetőleg nem adják ki újra a lakást. Ez találkozik a felsőoktatásban tanulók elvárásaival is, hiszen az egyetemisták is egyre inkább keresik a hosszú távra megoldást nyújtó lehetőségeket. Mindez már csak azért is érdekük, mert mint a KSH felméréséből kiderült, az esetek túlnyomó többségében a bérleti viszony létrejöttének kezdetétől nem emelkedik a lakbér. – Alapvetően a bérlő és bérbeadó közti bizalomra épül a lakáskiadás. Kölcsönös elégedettség esetén a bérbeadónak nem érdeke a díjemelés, ezért érdemes hosszabb távra szerződni, ha ez lehetséges – mondta az elemzési vezető.