Lassult az árak emelkedése

A hazai fogyasztói árak fél éven át tartó folyamatos emelkedése tört meg júniusban, amikor 3,4 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az elemzők idén 3,3-3,5 százalékos inflációra számítanak, ám év végéig már nem várnak érdemi monetáris szigorítást.

Horváth Éva
2019. 07. 10. 11:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, ami a májusi adathoz viszonyítva kisebb növekedést jelent. Az év első hat hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan kiigazított maginfláció (azaz a szezonális, illetve külső hatásoktól megtisztított mutató) 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva mért fogyasztóiár-index 3,9 százalékon állt.

Idén júniusban az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal volt magasabb tavaly júniushoz viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszerekért 17,7, a sertéshúsért 12,1, a lisztért 11,4, a péksüteményért 8,6, a kenyérért 8 százalékkal kellett többet fizetni. Ugyanezen idő alatt a tej 5,7, a kávé 4,3, a tojás 2,6 százalékkal lett olcsóbb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett, az üzemanyagok ára ugyanakkor 1,3 százalékkal mérséklődött. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzromlás átlagos ütemének hat hónapon át tartó folyamatos emelkedése tört meg júniusban. Az éves infláció így 3,3 százalékos lehet. A 3,8 százalékos maginfláció azt mutatja, hogy az árnyomás enyhült a magyar gazdaságban, de még magas. Virovácz Péter szerint a jegybank továbbra is kivár, hiszen az év második felében mérséklődhet az áremelkedés.

Drágult a kenyér és a péksütemény is
Fotó: Havran Zoltán

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy a fogyasztói árak emelkedése az üzemanyagok tavaly év közepétől kialakult magas bázisa miatt a következő hónapokban csökkenhet, ősszel három százalék körül lehet. Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője kifejtette: a maginflációs tételekben tapasztalt enyhe csökkenés összhangban lehet a jegybank várakozásával, miszerint az eurózóna lanyhuló inflációs nyomása kontroll alatt tarthatja az áremelkedést erősítő hazai tényezőket, köztük például az erős fogyasztói keresletet. Így a jegybanknak a közeljövőben nem kell feladnia laza monetáris politikáját, vagyis az idén további érdemi szigorítás nem várható.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a távirati iroda kérdésére a piaci szolgáltatásoknál még mindig magasnak nevezte az árnövekedés dinamikáját, amit főleg a hazai fogyasztás és a bérnövekedés befolyásol. Szeptemberig szerinte lassulhat az infláció és a kiskereskedelem lanyhulása, s a visszafogottabb bérdinamika szintén lefelé terelheti a mutató értékét. A jegybank szerinte kényelmes helyzetben van, őszig még szimbolikus szigorításra sem lesz szükség. Az elemző éves átlagban mintegy 3,5 százalékos inflációt vár.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.