A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, ami a májusi adathoz viszonyítva kisebb növekedést jelent. Az év első hat hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan kiigazított maginfláció (azaz a szezonális, illetve külső hatásoktól megtisztított mutató) 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva mért fogyasztóiár-index 3,9 százalékon állt.
Idén júniusban az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal volt magasabb tavaly júniushoz viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszerekért 17,7, a sertéshúsért 12,1, a lisztért 11,4, a péksüteményért 8,6, a kenyérért 8 százalékkal kellett többet fizetni. Ugyanezen idő alatt a tej 5,7, a kávé 4,3, a tojás 2,6 százalékkal lett olcsóbb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett, az üzemanyagok ára ugyanakkor 1,3 százalékkal mérséklődött. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzromlás átlagos ütemének hat hónapon át tartó folyamatos emelkedése tört meg júniusban. Az éves infláció így 3,3 százalékos lehet. A 3,8 százalékos maginfláció azt mutatja, hogy az árnyomás enyhült a magyar gazdaságban, de még magas. Virovácz Péter szerint a jegybank továbbra is kivár, hiszen az év második felében mérséklődhet az áremelkedés.

Fotó: Havran Zoltán
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy a fogyasztói árak emelkedése az üzemanyagok tavaly év közepétől kialakult magas bázisa miatt a következő hónapokban csökkenhet, ősszel három százalék körül lehet. Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője kifejtette: a maginflációs tételekben tapasztalt enyhe csökkenés összhangban lehet a jegybank várakozásával, miszerint az eurózóna lanyhuló inflációs nyomása kontroll alatt tarthatja az áremelkedést erősítő hazai tényezőket, köztük például az erős fogyasztói keresletet. Így a jegybanknak a közeljövőben nem kell feladnia laza monetáris politikáját, vagyis az idén további érdemi szigorítás nem várható.