Óriási fogások a feketepiacon

Megszorongatta tavasszal a hazai illegális dohánypiacot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – erre engednek következtetni a legfrissebb hatósági adatok.

Debrecen, 2014. október 7. Füstszűrők a Róna Dohánytermelő Kft. új debreceni dohánygyárában 2014. október 7-én. Az Európai Unió 322,5 millió forintos támogatásával megvalósult beruházás a többségi tulajdonos luxemburgi Vandewyck Tobacco cégcsoport valaha volt legnagyobb egyidejű fejlesztése. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Megszorongatta tavasszal a hazai illegális dohánypiacot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – erre engednek következtetni a legfrissebb hatósági adatok. Májusban – vagyis egyetlen hónap alatt – megközelítőleg 17 millió szál jogsértő keretek között behozott vagy itt előállított cigarettát vont ki a NAV a feketepiacról. A mennyiség meglehetősen nagynak számít – hogy mennyire, ahhoz elég felidézni a korábbi történéseket. Például azt, hogy idén január eleje és április vége között, vagyis négy hónap alatt 11 és fél millió szál akadt fenn a hatósági hálón, de jó összehasonlítási alap az is, hogy tavaly egész évben foglaltak le 41 millió szál füstölnivalót a NAV emberei, a 2017-es egész éves statisztika pedig 37 millió szálról szólt. Idén májusban tehát annyi illegális cigarettát koboztak el a pénzügyőrök és a pénzügyi nyomozók, mint amennyit az utóbbi időben öt-hat hónap alatt szoktak. A kiugró adattal kapcsolatban a NAV lapunkat arról tájékoztatta, hogy májusban Budapest környékén három ügyben bukkantak jelentős mennyiségű cigarettára a szervezet emberei. Az első esetben csaknem 350 ezer szál került elő, a másodikban több mint 880 ezer, a harmadiknál pedig 12,7 millió szálat foglalt le a hivatal.

A mostani kiugró fogással egyébként szépen meglódult a 2019-es lefoglalások összesített adata. A NAV munkatársai idén, öt hónap alatt – tehát a májusi fogásokkal együtt – 28 millió szál cigarettára bukkantak, a tételek együttes piaci értéke meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Emellett finomra vágott és egyéb fogyasztási dohányból is bőven találtak a fináncok és a nyomozók: a lefoglalt 1,7 tonna nagyjából 75 millió forint körüli összeget kóstálhat. Vagyis a másfél milliárdot is túllépte az öt hónap alatt kivont dohányáru értéke.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A hatósági tapasztalatok szerint az illegális piac szereplői napjainkban is leginkább a megszokott, begyakorolt módszerekben bíznak. A déli határszakaszon főként az autókat használják csempészetre a jogsértők: az érintettek a járművek átalakításával vagy a különféle burkolóelemek megbontásával olyan rejtett zugokat, nyílásokat hoznak létre, amelyekben elfér kisebb-nagyobb mennyiségű áru. Emellett sokszor valamilyen rakomány rejti a cigarettát. Ehhez képest az északkeleti határszakaszon inkább nagyobb mennyiségekkel próbálkoznak és nemritkán a zöldhatáron. Akadnak, akik gyalog próbálják meg Ukrajnából Magyarországra hozni vagy hozatni a csempészárut, de az utóbbi idők népszerű módszerei közé tartozott az úgynevezett úsztatás is. Ez annyit jelent, hogy a dohányt, a cigarettát a Tiszán kísérlik meg átjuttatni. Az adóhivatal – a hagyományosnak mondható ellenőrző, felderítő módszerek mellett – teherautó- és vonatröntgeneket, cigarettakereső kutyákat és pilóta nélküli repülő egységet, azaz drónt is bevet az illegális kereskedelem megfékezéséért.

Fű nem terem

A dohányzás egyik, eddig különösebben nem részletezett, de bizonyára sokak által sejtett káros mellékhatására hívta fel a figyelmet egy brit tanulmány. Az Anglia Ruskin Egyetem vezette kutatás – amelyet a BBC közlése alapján a távirati iroda foglalt össze a napokban – azt állapította meg, hogy a talajba kerülő cigarettacsikkek gátolhatják a növények fejlődését. A kutatók vizsgálódásai szerint a csikkek 27 százalékkal csökkentették a lóhere kicsírázásának esélyét és 28 százalékkal a szárhosszt. Hasonló volt a helyzet a fű esetében is, ott tíz százalékkal lett kisebb a kicsírázás esélye, miközben a szár 13 százalékkal vált kurtábbá. Ennek kapcsán érdekes megemlíteni, hogy a világon – becslések szerint – évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el a dohányosok, így a csikk számít a legelterjedtebb műanyagszemétnek. A csikkekben található szűrő egyébként általában bioműanyagból, cellulóz-acetát-szálból készül. A kutatók arra jutottak, hogy az eldobott, de el nem szívott cigaretták szűrőjének majdnem ugyanolyan a hatása a növények életére, mint a használt szűrőké, ami arra utalhat, hogy a károkat maga a filter okozza, s kevésbé a dohány égésekor felszabaduló mérgek. A szűrő lebomlása akár egy évtizedig is eltarthat.