Sokat költünk cigarettára és alkoholra

A lakhatásra és az élelmiszerre költenek a magyarok arányaiban a legtöbbet, a két tétel nagyjából fele-fele arányban a jövedelem 37 százalékát teszi ki egy átlagos háztartásnál.

01_benzin2

A lakhatásra és az élelmiszerre költenek a magyarok arányaiban a legtöbbet, a két tétel nagyjából fele-fele arányban a jövedelem 37 százalékát teszi ki egy átlagos háztartásnál – derül ki az Eurostat legutóbb közzétett, 2017-re vonatkozó adataiból. Ezen belül a lakhatási költségekből 11,2 százalékot a bérleti díj tesz ki, míg a rezsiköltségek az uniós tagállamokhoz képest alacsonynak számítanak, mindössze 4,9 százalékát viszi el a jövedelemnek a gáz és a villany. A harmadik meghatározó tétel a közlekedés, ezen belül is az egyéni közlekedés. A háztartások kiadásainak kevesebb mint tíz százaléka megy el a többi tételre, jellemzően éttermi szolgáltatásokra.

A többi tagállamhoz képest jóval többet, jövedelmünk 7,2 százalékát költjük alkoholra és cigarettára. Arányaiban idehaza a lakhatási költségek sokkal alacsonyabbak, mint a tagállamok nagy részében, az élelmiszer jellegű kiadások viszont magasabbak.

A háztartások költésének összetétele nagyjából az összes visegrádi és környező uniós tagállamban azonos, ám az arányok eltérnek. A lengyelek és a szlovákok a lakásfenntartáson belül többet költenek rezsire, míg a csehek az éttermi szolgáltatások helyett inkább kultúrára, pihenésre fordítják a kötelező kiadásokon felüli összeget.

A tagállamok közül szinte mindenhol a lakhatási költségek emésztik fel a családok jövedelmének arányaiban legnagyobb szeletét. A nyugat-európai tagállamokban viszont jellemzően nem az élelmiszerre fordított kiadások a meghatározók a lakhatási költségek után, hanem a közlekedés, ezen belül is az autós, tehát egyéni közlekedés. Ausztriában és Spanyolországban ugyanakkor a lakhatási ráfordításokat az éttermi és szállodai szolgáltatások követik, míg a románok a rezsi- és bérleti díjaknál is többet költenek élelmiszerre.

Korábban a Magyar Nemzet beszámolt róla, elértük 2017-ben a szegénység visszaszorítására az Európai Uniónak tett vállalásunkat annak ellenére, hogy a többi tagállamnál jóval nagyobb felajánlást tettünk. Az elmúlt években érdemben javult a lakosság életszínvonala, ezzel együtt a fogyasztás is. A nélkülözés visszaszorulásához jelentősen hozzájárultak a szociális intézkedések, beleértve a rezsicsökkentést, valamint a devizahitelek rendezését.