Az üzleti környezet is lendített a beruházásokon

Folytatódott a második negyedévben a beruházások dinamikus bővülése. A fejlesztések volumene 19 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét.

MN_SABLON

Folytatódott a második negyedévben a beruházások dinamikus bővülése. A fejlesztések volumene 19 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedést mutatnak a számok, a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szolgáltatási szektor és az ingatlanügyletek esetében.

Az államhoz kötődő fejlesztések közül a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházási terület, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 12,6 százalékkal nőtt. Az oktatásban a tavalyi magas bázishoz képest a második negyedévben három százalékkal, az első félévben 2,3 százalékkal kevesebb fejlesztés valósult meg. Az egészségügyben 14,5 százalékkal haladták meg a beruházások az egy évvel korábbit, a művészet, szabadidő területén 37 százalékos volt a növekedés.

– Az adatok azt bizonyítják, hogy kedvező az üzleti környezet Magyarországon – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a köztelevízió műsorában. Jelezte: jelenleg 3300 milliárd forintnyi kapacitásbővítő beruházás van folyamatban, az összeg a bruttó hazai termék nyolc százalékával egyenértékű. A tárca közölte: több mint négyezermilliárd forintnyi beruházás valósult meg fél év alatt. Ebben szerepet játszott az uniós pénzek felhasználása, az otthonteremtési program sikere, valamint a tőkevonzó gazdaságpolitikai környezet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várhatóan a következő időszakban alábbhagy az eddigi lendület. Egyrészt kifutnak a folyamatban lévő projektek, másrészt magasak voltak a bázisértékek – ismertette a szakértő véleményét a távirati iroda. Ezt máshogy látja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a dinamikus növekedés a későbbiekben is fennmarad, miután például az uniós beruházások túlnyomó része a következő években valósulhat meg. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs fejlesztésekre ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése.