Itthon csúcson, az unióban lejtőn van az építőipar

Júniusban a legnagyobb havi csökkenést Szlovéniából (–6,7 százalék), Romániából (–2,8 százalék) és Portugáliából (–1,4 százalék) jelentették.

Munkás kezek. Rekord a hazai foglalkoztatotti létszám Fotó: Mirkó István

Miközben Magyarországon szárnyal az építőipar, az ágazat termelése júniusban sem mutatott túl jó képet sem az Európai Unióban, sem az euróövezetben. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap ismertetett – nem végleges – adatai szerint szezonálisan kiigazítva az euróövezet 19 tagállamában stagnált, az unió 28 tagállamában pedig 0,3 százalékkal visszaesett az építőipari termelés májushoz viszonyítva. Júniusban a legnagyobb havi csökkenést Szlovéniából (–6,7 százalék), Romániából (–2,8 százalék) és Portugáliából (–1,4 százalék) jelentették. A legerősebb, 1,7 százalékos növekedést Magyarországon mérték, hazánk mögött 1,2 százalékkal Franciaország, egy százalékkal pedig Csehország következett.

Éves összevetésben az euróövezetben egy százalékkal, az unió egészében 0,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés. A legnagyobb növekedést tavaly júniushoz viszonyítva Romániában (23,3 százalék), Magyarországon (20,2) és Szlovéniában (5,5 százalék) regisztrálták. Csökkenést mértek ugyanakkor Szlovákiában, Nagy-Britanniában, Svédországban és Belgiumban is.

Munkás kezek. Rekord a hazai foglalkoztatotti létszám
Fotó: Mirkó István

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban az első fél évben több mint 35 százalékkal javult az építőipar teljesítménye 2018 első hat hónapjával összevetve. Miután az év elején az ágazat egészen kiugró, havi szinten akár hatvan százalékot meghaladó bővülést is mutatott, szakértők szerint az ágazat idén összességében harminc százalék körüli növekedést produkálhat.

A „lassulás” okát a legtöbben abban jelölték meg, hogy már a múlt év második felében is nagyon magas bázisszámokat mértek. Egyetértés van abban is, hogy az ágazat az idén jelentősen hozzá fog járulni a gazdasági bővüléshez. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője mindamellett kérdésesnek nevezte, hogy az építőipar teljesítményjavulásában látható lassulást mennyiben okozzák átmeneti hatások. Az elemző példaként a szakemberhiányt és az új lakásoknál jövőre 27 százalékra visszaemelkedő forgalmi adót említette. Horváth András kitért arra is, továbbra is jelentős probléma, hogy noha az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, a szektorban jelentős a képzetlen munkaerő száma.