Harminc Celsius-fokot meghaladó napközbeni hőmérsékletek mellett keveseknek jut eszébe, hogy bő két hét múlva kezdődik a hivatalos fűtési szezon, és ezzel együtt gyakran nem a hőségtől, hanem a füsttől nehezül majd el a városi levegő. Ám annál tisztább a nagy települések levegője, minél többen veszik igénybe a távhőszolgáltatást. Ehhez nyújt lehetőséget a fővárosi hőgyűrű kiépítése, amelynek révén a jelenleginél jóval több épület csatlakozhat a szolgáltatáshoz. A Főtáv Zrt. Kéménymentes belváros elnevezésű fejlesztési programjának környezetvédelmi számításai alapján 15-17 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását takaríthatja meg Budapest évente, ami kétezer hektárnyi erdő felvevőképességét jelenti – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a társaság kommunikációs csoportvezetője.
Herpai Attila hozzátette: a jelenleg teljesen távhőmentes belváros 45 ezer lakásának átállása évi 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelentené. Felmerülhet a kérdés, hogy minek köszönhető a légszennyezés ilyen mértékű elmaradása, ha a lakások, épületek felfűtéséhez szükséges hőenergia mennyisége nem változik, azt ugyanúgy elő kell állítani.
– Tudni érdemes, hogy az áram előállítása mellett keletkező, hulladékhőnek is tekinthető energiát használjuk fel távfűtésre. Az egyedi fűtési módoknál nincsenek a kéményeken szűrők, amelyek meggátolnák a káros anyagok légkörbe jutását, ráadásul aránylag alacsonyan, 10-20 méteres magasságban vannak, ezért jelentős a szerepük a szmog kialakulásában. Ezzel szemben az erőművek magas, füstgázszűrőkkel ellátott kéményekkel vannak felszerelve, szigorú kibocsátási követelményeknek kell megfelelniük – magyarázta a kommunikációs csoportvezető.
A távfűtés kedvezőtlen megítélése Herpai Attila elmondása szerint valójában az épületek nem megfelelő konstrukciója miatt alakult ki.
– Az 1960-as, 70-es évek lakótelep-építési fellendülése indokolta a nagyüzemi fűtés bevezetését, ám sem az épületek, sem azok fűtési rendszereinek konstrukciója nem megfelelő. Ezért nem volt hatékony évtizedekig a modell, nagy hőveszteséggel működtek, és nem csak a rosszul szigetelő ablakok, hanem az épületgépészeti megoldások elégtelensége miatt is.