Kéményfüstmentes lehet a belváros

Erőművekben hatékonyabb a hőenergia előállítása, mint lakásonként, emellett a fűtés okozta légszennyezés is jócskán visszaszorítható a távhőszolgáltatás alkalmazásával. A Főtáv az iskolakezdésre befejezi a Március 15. téri munkálatokat, visszaadva az autósoknak a területet. A Kéménymentes belváros program mellett a meglévő infrastruktúra modernizálása és távhűtőrendszerek kiépítése is zajlik.

Számos helyen nehezítette a napi közlekedést a távhővezetékek építése, de az iskolakezdésre visszakapják az utakat a budapesti autósok Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Harminc Celsius-fokot meghaladó napközbeni hőmérsékletek mellett keveseknek jut eszébe, hogy bő két hét múlva kezdődik a hivatalos fűtési szezon, és ezzel együtt gyakran nem a hőségtől, hanem a füsttől nehezül majd el a városi levegő. Ám annál tisztább a nagy települések levegője, minél többen veszik igénybe a távhőszolgáltatást. Ehhez nyújt lehetőséget a fővárosi hőgyűrű kiépítése, amelynek révén a jelenleginél jóval több épület csatlakozhat a szolgáltatáshoz. A Főtáv Zrt. Kéménymentes belváros elnevezésű fejlesztési programjának környezetvédelmi számításai alapján 15-17 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását takaríthatja meg Budapest évente, ami kétezer hektárnyi erdő felvevőképességét jelenti – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a társaság kommunikációs csoportvezetője.

Herpai Attila hozzátette: a jelenleg teljesen távhőmentes belváros 45 ezer lakásának átállása évi 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelentené. Felmerülhet a kérdés, hogy minek köszönhető a légszennyezés ilyen mértékű elmaradása, ha a lakások, épületek felfűtéséhez szükséges hőenergia mennyisége nem változik, azt ugyanúgy elő kell állítani.

– Tudni érdemes, hogy az áram előállítása mellett keletkező, hulladékhőnek is tekinthető energiát használjuk fel távfűtésre. Az egyedi fűtési módoknál nincsenek a kéményeken szűrők, amelyek meggátolnák a káros anyagok légkörbe jutását, ráadásul aránylag alacsonyan, 10-20 méteres magasságban vannak, ezért jelentős a szerepük a szmog kialakulásában. Ezzel szemben az erőművek magas, füstgázszűrőkkel ellátott kéményekkel vannak felszerelve, szigorú kibocsátási követelményeknek kell megfelelniük – magyarázta a kommunikációs csoportvezető.

A távfűtés kedvezőtlen megítélése Herpai Attila elmondása szerint valójában az épületek nem megfelelő konstrukciója miatt alakult ki.

– Az 1960-as, 70-es évek lakótelep-építési fellendülése indokolta a nagyüzemi fűtés bevezetését, ám sem az épületek, sem azok fűtési rendszereinek konstrukciója nem megfelelő. Ezért nem volt hatékony évtizedekig a modell, nagy hőveszteséggel működtek, és nem csak a rosszul szigetelő ablakok, hanem az épületgépészeti megoldások elégtelensége miatt is.

Számos helyen nehezítette a napi közlekedést a távhővezetékek építése, de az iskolakezdésre visszakapják az utakat a budapesti autósok
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az épületenergetikai beruházásokkal (nyílászárók cseréjével, egyedi méréssel, hőközpontok kialakításával) sokat javult a hatékonyság, ám így sem éri el a modern épületekét. Még a modernizációk előtt, a kétezres években sok társasház cserélte le a távfűtést saját házközponti gázkazánra, de ma már inkább az jellemző, hogy visszatérnek a távfűtésre. Ugyanis a földgáz szabadpiaci árának emelkedése nem kedvezett a megoldásnak, másfelől 10-15 év elteltével a kazánt is le kell cserélni, hovatovább az épületgépészet és a ház gyakran továbbra sem működött hatékonyan – fejtette ki a korábbi évtizedek folyamatait Herpai Attila.

Mindezek miatt az elmúlt néhány évben több mint hatszáz lakás tért vissza a távfűtésre, és mintegy kétezer-kétszáz új lakóparki lakást is a rendszerre kötnek idén és jövőre. Nagyobb épületek is csatlakoznak vagy már távhővel fűtenek, mint a Puskás Ferenc Stadion vagy az Etele Pláza, de említésre méltó a Magyar Telekom székháza is. Ezért erre az évre 50 MW bővülést mutathat fel a Főtáv. Belvárosi nagy hotelek, egyéb ingatlanok képviselői is írtak már alá szándéknyilatkozatot arról, hogy amilyen ütemben kiépül a gerincvezetékről a csatlakozás, igényelnék a szolgáltatást.

Összesen 110 kilométer gerincvezeték épül a város különböző pontjain a meglévő 1100 kilométerhez a Kéménymentes belváros programban. A fővárosi távhőszolgáltató célja az, hogy összekösse a hőkörzeteket, így növelve az ellátásbiztonságot és kialakítva a hőerőművek közti árversenyt. Jelenleg ugyanis az egyes hőkörzetek között akár háromszoros eltérés is tapasztalható a hőárakban: a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű például 1100 forintért ad egy gigajoule-t, míg ugyanennyi hőenergia más termelőnél 3500 forint.

Az infrastruktúra bővítése mellett a társaság okosítja, digitalizálja a meglévő hőközpontokat. Már most is távvezérelve vagy automatikusan képes állítani a fűtés mértékét, intézheti a ki-bekapcsolását sok körzetben, de 2020–2021-re a város összes, 3500 hőközpontját, 240 ezer lakossági és néhány ezer üzleti fogyasztót mind távfelügyeletbe köti – ez lesz Európa legnagyobb ilyen rendszere. Ezáltal végleg kikopnak azok a szerződések, amelyek alapján a fűtési szezon kezdetén (szeptember 15-én) elindul a meleg víz a radiátorokban, függetlenül attól, hogy valójában hány fok volt odakint. Az új rendszerben igény és külső hőmérséklet szerint kérhetik a társasházak a szolgáltatás indítását. Ezzel párhuzamosan a régebbi, több évtizedes, egész pincét elfoglaló hőközpontokat modern, digitalizálásra alkalmas, szekrény méretűekre cserélik.

Kisebb épület méretűek viszont a távhűtést szolgáltató berendezések, amelyek előnye szintén a hatékonyság: a nagyüzemben előállított hideg levegő elszállítható akár több száz méterre is, és a rendszer összességében kevesebb energiát igényel, mintha egy nagy épület minden egyes helyiségének hőmérsékletét külön-külön berendezéssel tennék kellemessé. A Heim Pál gyermekkórházat ilyen rendszerrel szerelte fel a Főtáv, de több lakóparkban is központi távhűtést élveznek.

A Kéménymentes belváros program egyik sarokpontjának kivitelezése, a távhővezeték áthúzása az Erzsébet híd alján a végéhez közeledik. A Március 15. tér és a Rác fürdő környéke is hamarosan a korábbi állapotába kerül vissza. A gerincvezeték felszerelése a híd aljára bonyolult munka, több mint háromszáz méteren készítették el előbb a tartószerkezetet, majd tolták fel rá a vezetéket a budai hídfőnél egy bárkáról. A kivitelezés két vis maior miatt csúszott. Egyfelől a magas vízállás hátráltatta a munkákat, emellett a bárkát igénybe vették a Hableány kiemeléséhez, elszállításához. Ettől függetlenül a társaság folytatja a Kossuth Lajos utcai alagút fúrását, ahol a felszínen szeptembertől az iskolakezdésre megszűnnek a sávelhúzások, közlekedési kellemetlenségek. Az iskolakezdésre visszakapják az autósok a Március 15. teret is, újra lehet majd a hídra le- és felhajtani.