Leáldozhat az uborkatermesztésnek

Válaszút előtt áll a magyar csemegeuborka-ágazat: a kígyóuborkához hasonlóan fólia alatt folytatódik a konzervipari alapanyag termesztése, vagy német példára síknevelésre állnak át a gazdaságok. Egy azonban biztos, a jelenlegi termesztéstechnológia mellett nem sokáig maradhat fenn a termelés, a munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdaságokat.

Fóliasátorban nő a kígyóuborka, a csemege fajta pedig egyelőre inkább szabadföldön Fotó: MTI/Rosta Tibor

Hanyatlóban van a hazai csemegeuborka-ágazat, hiszen míg néhány évvel korábban 1000-1200 hektáron termesztették a gazdálkodók a zöldséget, ma már alig 400-450 hektáron nő csemegeuborka, elsősorban a szabolcsi régió-ban.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke szerint a visszaesés egyértelműen a munkaerőhiány számlájára írható. Az uborkatermesztés ugyanis nagyon igényli a kézi munkát. A legtöbbet a kicsi, három-öt centiméter közötti darabokért fizetnek a piacon, ehhez azonban jó esetben mindennap, de legalább kétnaponta le kell szedni a termést. – Az uborka nagyon gyorsan nő, így a szezonban folyamatos a betakarítás, ami a jelenlegi termesztéstechnológia mellett csak kézzel megoldható – tudtuk meg a szakembertől.

Fóliasátorban nő a kígyóuborka, a csemege fajta pedig egyelőre inkább szabadföldön
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Elmondta azt is, hogy ma már jellemzően csak a kisebb, családi gazdaságok foglalkoznak csemegeuborkával az országban, néhány ezer négyzetméteres, ház körüli kertekben. Kuriózumnak számít, ha valakinek egy-másfél hektáros uborkaföldje van. A munkaerőhiány mellett a generációváltás, vagyis inkább annak hiánya szintén sújtja az ágazatot. Lassan kiöregednek a termelők, a fiatalabb korosztály pedig nem akarja átvenni a helyüket. Az elmúlt években a konzervgyárakban is visszaszorult a csemegeuborka feldolgozása. Ledó Ferenc szerint még azokban az üzemekben is csökkent a mennyiség, amelyek korábban erre a terményre specializálódtak. – A visszaesés oka egyelőre vita tárgyát képezi. Nem tudni, hogy a gyárak azért állnak át más termények feldolgozására, mert nincs annyi árualap, amely biztosítaná a folyamatos munkát. De lehet, hogy éppen azért nincs elég uborka, mert nem kötnek szerződést a termelőkkel – emelte ki a FruitVeb elnöke.

A szakember szerint ugyanakkor lenne igény a csemegeuborkára itthon is, ezért a hazai ágazat válaszút előtt áll. Az egyik lehetőség, hogy a kígyóuborkához hasonlóan fólia alá kerül – az átállást egyébként néhányan már el is kezdték –, a másik opció, hogy német példára szabadföldön folytatódik tovább a termesztés. Németországban már sikeresen átálltak a gazdaságok az úgynevezett síknevelésre. Ez az itthoninál jóval korszerűbb technológia lehetővé teszi a gépesített betakarítást. A termesztők szakaszosan vetnek, illetve ültetnek és takarítanak be. Vannak ugyanis olyan fajták, amelyeknél egyszerre nagy mennyiség érik be, így a betakarítás is egyszerre történik.

A speciális kombájnokat ugyanakkor a hazai kistermelők nem tudják megfizetni, a gépek rentábilis fenntartásához legalább hatvan-nyolcvan hektáros uborkaföldekre van szükség. Ledó Ferenc szerint a megoldást minden bizonnyal az jelentheti majd, hogy a konzervgyárak céltermeltetési szerződést kötnek a termelőkkel, és díj ellenében a betakarításhoz szükséges gépeket is a gazdálkodók rendelkezésére bocsátják. Hasonló modell működik már itthon is az ipari paradicsom vagy épp a zöldborsó esetében.