Ezzel szemben a viharokat itthon, a jégkármérséklő rendszenek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye nagyságú jégeső kísérte, csak néhány helyen fordult elő nagyobb jégméret. Így kisebb a pusztítás, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is. Az agrárkamara adatai szerint idén júniusig 1417 hektárra jelentettek be Magyarországon jégkárt a gazdálkodók, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évében, 3700 hektárra Ezekkel szemben 2017-ben, amikor még nem működött a jégkármérséklő-rendszer, 7700 hektárra kértek kompenzációt a termelők.
Mindezt amellett, hogy míg 2015 és 2017 között a vizsgált időszakban átlagosan 23 napon volt zivataros időjárás az országban, tavaly 39 ilyen napunk volt. – A rendszer működésének első évében hetven százalékkal csökkent a jégkárok száma úgy, hogy az elmúlt három évtized legviharosabb tavaszvégének, nyarának voltunk elszenvedői. Ezzel több tíz milliárd forintnyi kárt előzött meg a rendszer, beváltotta tehát a hozzá fűzött reményeket – mutatott rá a NAK.
A kamara kérdésünkre jelezte: folyamatosan értékelik a rendszer tapasztalatait, és figyelemmel kísérik, hogy azt milyen fejlesztésekkel lehet még hatékonyabbá tenni. Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet a rendszer határon átnyúló
kiterjesztése. Amennyiben ilyen irányú fejlesztési elképzelés merül fel, a NAK megvizsgálja az anyagi és infrastrukturális lehetőségeket, és azok figyelembevételével határoz a kiterjesztésről, bevonva az érintett országok társszervezeteit is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!