Dacára annak, hogy a múlt héten megközelítette az 1600 milliárd forintot a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) június elseje óta folyamatosan bővülő jegyzési állománya, az esztendő hetedik hónapjában még mindig gyarapodott – igaz, a júniusi adathoz képest csökkenő mértékben – a forgalomban lévő készpénz mennyisége hazánkban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott, a 2019. júliusi előzetes adatok alapján készült statisztikai mérlege szerint az elmúlt hónapban 6233,5 milliárd forintot ért el a piacon bankjegyek formájában forgó hazai fizetőeszköz értéke, ami 20,7 milliárd forintos növekedést jelez. Ezzel szemben még június folyamán – amely a szuperkötvény piaci debütálásának első hónapja volt – 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankók állománya. A háztartásoknál lévő készpénzállomány június végi nagyságáról egyelőre nincs adat, ám az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján többé-kevésbé elmondható, hogy a teljes mennyiség hozzávetőleg nyolcvan százalékát birtokolják.
Fotó: Havran Zoltán
A forgalomban lévő készpénz mennyiségének bővülése a szuperkötvény megjelenésének két hónapja alatt tehát látványosan visszavett a növekedési tempóból. A hitelintézetek egynapos betétei esetében ugyanakkor ellentétes mozgás következett be a június, illetve a július végi állapotokban. (Ezek azok a banki megtakarítások, amelyeket a bankok ingyen vagy inkább ráfizetéssel őriznek, hiszen kamatot ezekre az összegekre gyakorlatilag nem fizetnek, viszont a költségeket felszámolják. A lekötések bármikor felbonthatók. Előnyük, hogy nem kell otthon őrizni a bankjegyeket.) A május végi 519 milliárd forintos egynapos betétek állománya június utolsó napjára 401,7 milliárd forintra esett vissza, ugyanakkor július végére ugyanez a tétel 436,5 milliárdra izmosodott.
Júliusban bővült a bankrendszer forintlikviditása: a hitelintézetek egynapos betéteinek átlagos állománya nőtt, míg az egyéb betétek átlagállománya ennél kisebb mértékben csökkent. A külföldi követelések átlagos és hó végi állománya egyaránt növekedett a hetedik hónap folyamán. Az állományok emelkedését részben a forint júliusi átlagárfolyamának gyengülése, részben pedig az előző hó végén jelentkező állománynövekedés áthúzódó hatása okozta. A hó végi állományok elsősorban a forintárfolyamgyengülés hatására emelkedtek – áll az MNB statisztikai mérlegében.
