Projektfinanszírozással segítik a Kárpát-medencei magyar cégeket

A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát – jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az alakuló kamara fővédnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nemzetpolitika arra törekszik, hogy a katalizátor szerepét betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. A miniszterelnök-helyettes felidézte, a magyar kormány jelentős gazdaságfejlesztést indított el a Kárpát-medencében, és fontosnak tartja azt, hogy piaci viszonyok között, egyenlő partnerségi alapon is segítse a régió gazdaságfejlesztését – közölte az MTI.

Parragh László elmondta, hogy az alapító okirat bejegyzését követően felkérik a magyar állami kereskedelemfejlesztési intézményeket és a Kárpát-medencében nagyobb érdekeltséggel rendelkező hazai cégeket a csatlakozásra. A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara magyar székhellyel, magyar joghatály alatt működik majd, és elsősorban projektfinanszírozást tervez – mondta az MKIK elnöke, aki egyben az új kamara ügyvezető elnöki feladatait is ellátja.

Szabadkai gyáravató. Határtalan partneri kapcsolatok
Fotó: MTI/Kovács Attila

Parragh László elmondta, hogy Románia a második legnagyobb külkereskedelmi partnerünk Németország után, Szlovákia a harmadik, tehát ezekben a relációkban már adott az élénk gazdasági együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor csak 819 magyar cég van, Szlovéniában egész kevés (igaz, a magyarság aránya is csekély).

Semjén Zsolt elmondta: már nem arról van szó, hogy az anyaország közvetlenül támogat, hanem partnerviszonyi kapcsolatot épít ki: megteremti a lehetőséget, hogy a vállalkozások megfelelő körülmények között működhessenek az adott térségekben. Konkrét példaként említette, hogy egy olyan magyar vállalatot hoznak létre a helyszínen, amelynek partnerei, beszállítói lehetnek a külhoni magyarok – elsősorban Kárpátalja és a Délvidék, a gazdaságilag gyengébb régiók. Már most több tízezer magyar cég lehet érdekelt a szomszédos országokban, régióban, tisztán piaci alapon, ami mindenkinek, akár az ottani többségi nemzetnek is kedvező – fejtegette a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.