Újjászületik a többségében állami kézbe került balatoni hajózás

Meghatározó döntés született tegnap Siófokon, amelynek következtében megkezdődhet a balatoni hajózás 2030-ig tervezett teljes körű megújulása. Az elmúlt évek konszolidációja után fejlődő pályára állhat a korábban 21 balatoni önkormányzat által tulajdonolt, immár a magyar állam többségi tulajdonába került Balatoni Hajózási Zrt. A patinás hajózási vállalat mentőövet kapott az elavult eszközparkkal rendelkező közcélú vízi közlekedési szolgáltatás fejlesztéséhez, amely így a balatoni turizmusban jelentős nemzetgazdasági tényezővé válhat.

Révbe tartanak: 6,6 milliárd forint értékű mentőövet kapott a patinás múltú társaság Fotó: Éberling András

– Mérföldkőhöz érkezett a balatoni turizmus: 21 balatoni önkormányzat a magyar állammal közösen tulajdonolt Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) rendkívüli közgyűlésén megszavazta, hogy az állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtson végre a négymilliárdos tőkéjű részvénytársaságban – közölte tegnap Siófokon Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.

Így az állam 75 százalékos, meghatározó tulajdoni hányadot szerez, de az önkormányzatok is megmaradnak kisebbségi tulajdonosként. Az állam az MTÜ-n keresztül gyakorolja a jogait, azzal a céllal, hogy a közcélú feladatokat is ellátó Bahartot erős, komplex, európai színvonalú hajózási vállalattá erősítse.

Révbe tartanak: 6,6 milliárd forint értékű mentőövet kapott a patinás múltú társaság
Fotó: Éberling András

A 6,6 milliárd forintot az állam a Bahart számlájára utalja, hogy a stratégiai jelentőségű hajózási társaság a Balaton turisztikai, gazdasági fejlesztésének motorjává váljon és modern, dinamikus vállalattá alakuljon – mondta Guller Zoltán. Kifejtette: a cél az, hogy a balatoni hajózás korszerűbb, élvezhetőbb és biztonságosabb legyen, ennek érdekében komoly fejlesztéseket terveznek.

A rugalmasabb, elérhetőbb szolgáltatásokért akadálymentesítés és teljes körű megújulás következik. Megújul a hajóflotta, valamennyi fedélzeti szolgáltatás, a vendéglátás, a termékkínálat – előbbieket családbaráttá, utóbbiakat igényesebbre alakítják.

A jövőben ingyenes wifielérést biztosítanak a Bahart területén, és lehetővé teszik a Szép-kártyás fizetési lehetőséget. – Bővül a járműpark: négy új kompot vásárol az állam a Tihany–Szántód vonalon, illetve 2022-ben már megérkezhet az első nagy, akadálymentes, klimatizált, kerékpárszállításra is alkalmas személyszállító hajó – sorolta a vezérigazgató. Ezenkívül megújulnak a Bahart által kezelt kikötők, révállomások, a gyorsabb és akadálymentesebb utascserét célozva.

Megújítják a hajójáratok útvonalait is, ütemesebb, elérhetőbb lesz a menetrend, emellett modern internetes és mobilos alkalmazásokat telepítenek, egyszerűsítik a jegyvásárlást és az utastájékoztatást, bevezetik a rugalmas árazást. – A balatoni hajózás a mai nappal új irányt vesz, amihez mindannyiunknak jó szelet kívánok! – fogalmazott Guller Zoltán.

A sajtóban megjelent azon felvetések kapcsán, amelyek a monopóliummal rendelkező társaság értékes kikötői vagyonának, ingatlanjainak sorsát firtatták, leszögezte: az állam hosszú távon gondolkodik. Szavai szerint nincs szándék a részvénytársaság feldarabolására és az ingatlanok eladására sem, erős vállalattá válik a Bahart. – Úgy számolunk, hogy már a 2020-as szezonra is tudunk eredményeket elérni, de természetesen ez egy több évet átfogó, komplex fejlesztés lesz – jegyezte meg.

Guller Zoltán a Balaton kapcsán felidézte: az elsők között lett a kormány által kijelölt, kiemelt turisztikai térség, a magyar tenger Budapest mellett a második legfontosabb vonzerőnk itthon és a nemzetközi piacon is.

A Balaton a magyarok legkedveltebb úti célja, ahol tavaly a vendégek 78 százaléka volt belföldi. Az idei első fél évben tovább nőtt a látogatottsága, ami annak is köszönhető, hogy a tó körül 2016 óta százmilliárdos nagyságrendben fejlesztettek.

Turisztikailag kiemelkedik az elmúlt időszakban az 55 balatoni fizetős strand felújítása, melyre 2017-ben kétmilliárd forint támogatást adott a kormány, emellé idén hárommilliárd forintból harminc szabadstrandot újítottak fel.

A Kisfaludy-program segítségével 150 szálláshely újult meg mintegy 21,7 milliárd forint állami támogatással, illetve ötmilliárd forintból építenek élményparkokat, és komplex beruházások zajlanak Hévízen, Tihanyban és Badacsonyban.

– A támogatások mellett a kormány döntései, mint a vendéglátás és jövőre a szálláshelyek áfájának csökkentése, vagy a belföldi turizmus egyik motorját jelentő Szép-kártya rendszere, minden körülményt biztosítanak ahhoz, hogy a turizmus erős lába legyen a nemzetgazdaságnak – mondta az MTÜ vezetője.

Kollár József, a Bahart vezérigazgatója történelmi pillanatnak nevezte a közgyűlés döntését. Mint mondta, soha nem jutott ekkora támogatáshoz a hajózási cég, amelynek eszközparkja, azok műszaki állapota meglehetősen elavult. – A megújítására milliárdos nagyságrendű beruházásokra van szükség, amit saját keretből képtelen megvalósítani a vállalat. Ezért a menedzsment és az igazgatóság nevében melegen üdvözlöm a döntést! Azért dolgozunk majd, hogy a balatoni hajózás turisztikailag vonzóbb szolgáltatás legyen. Állunk a megújulás elébe! – fogalmazott.

A 170 éves múltra visszatekintő hajózási társaság 2008-ban 22 balatoni önkormányzat százszázalékos tulajdonába került, később Balatonvilágos eladta a részesedését. 2008-ban bizonyos feltételekkel ingyen adta át az állam a cég 49 százalékos tulajdoni hányadát a már 2002 óta meglévő, 51 százalékos részesedésük mellé.

A vagyonjuttatásért cserébe 2008-ban arra kötelezték a településeket, hogy rövid időn belül hajtsanak végre 580 millió forintos tőkeemelést, majd részesítsék a társaságot 1,424 milliárd forintos tőkejuttatásban 2012. október végéig. Kérésükre az önkormányzatok öt év haladékot kaptak, a határidőt utóbb többször módosították.

Legutóbb idén január 31-én járt le a moratórium, a tulajdonosok mégsem léptek, ezért a kormány felkínálta: vagy eleget tesznek a kötelezettségüknek, vagy eltekintenek tőle, ha a kötelezettséggel hasonló értékű részvénycsomagot adnak vissza a magyar állam tulajdonába.

Az egységes döntés egybehangzó vélemények szerint a korábban szétdarabolt és forráshiányos vezetés helyett az állami szerepvállalás újbóli megerősítésével tartósan biztosítja a balatoni hajóközlekedés versenyképes működését.