Megdöbbentően kevesen, alig több mint 144 ezer alkalmazott dolgozott távmunkában tavaly a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. A foglalkoztatottság további növeléséhez is érdemben hozzájáruló atipikus foglalkoztatási formára a munkavállalók mindössze 3,7 százalékának adott lehetőséget főnöke, s az érintetteknek csak a fele nyilatkozott úgy, szabályozva van a távoli munkavégzés. A dolgozók alig hat százalékának volt olyan munkahelye, ahol engedélyezték a távoli munkavégzést. Ráadásul a beosztottak kilátásai sem túl kedvezőek: a felmérésben részt vevők 82 százaléka kizártnak tartotta, hogy a közeljövőben lehetőséget kapjon például az otthoni munkavégzésre, pedig a hazai szabályozás lehetővé teszi a rugalmasságot. Ennél is többen, 85 százalékuk látja úgy, hogy a munkaszervezés nem is tenné lehetővé ezt a rugalmasságot. A távmunka szintén a munkaerőpiacra bevonni kívántaknak, tehát a kisgyermekeseknek, a fiataloknak és az időseknek kedvezne, illetve a kistelepüléseken élők lehetőségeit is szélesítené. Ezzel szemben a férfiaknál jellemző az eltérő helyszínű munkavégzés. A 144 ezer távmunkában alkalmazott közül 79 ezren ráadásul azért kaptak lehetőséget, mert a munkaköre teljes mértékű önállóságot tesz lehetővé. Mindössze 17 ezer beosztott kapott könnyebbséget családi okokból vagy az egészségi állapota miatt, míg 33 ezren a főnök utasítására végzik el a távolból feladataikat.
Magyar Péterék uniós biztosjelöltje azonosul a gazdákat tönkretevő agrárstratégiával
A Tisza Párt elnöke el sem ment a néppárti agrárbiztosjelölt bizottsági meghallgatására, hiszen korábban már bejelentette, hogy támogatja azt a tervet, amelynek részeként megszüntetnék a mezőgazdasági termelők földalapú támogatását.