Fontos, hogy legyen elég munkaerő

A Nyíregyházán rendezett idei közgazdász-vándorgyűlés zárónapján Áder János köztársasági elnök a hazai áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg kiemelten fontos célként. Míg Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami szerepvállalás erősítését nevesítette kiemelt feladatként a villamosenergia-termelés és -elosztás rendszerében. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság folyamatos növekedése inkább az aktuális politikai közhangulat változását, és nem a válság közeledését jelzi.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nő a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság Fotó: Kormány.hu/PM

Magyarország reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemlegessé válik – jelentette be a vándorgyűlés zárónapján a köztársasági elnök. Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés megközelítőleg száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.

Az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg kiemelten fontos célként. Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint az elmúlt négy évhez hasonlóan minden évben megduplázódik majd, ezzel, és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Áder János rámutatott: az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy közben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 29 százalékkal nőtt.

Mivel Magyarországon piacgazdaság van, a cél az, hogy az állami vállalatok léte csak jó irányba befolyásolja a versenyt. Ha tartósan az Európai Unió tagországainak élmezőnyébe szeretnénk tartozni, és megvalósítani azt a harminc-ötven éve kergetett álmunkat, hogy utolérjük Ausztriát, ahhoz sikeres állami vállalatokra van szükség – fogalmazott előadásában Bártfai-Mager Andrea.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hozzátette: az állami szerepvállalás erősítése kiemelt cél a villamosenergia-termelés és -elosztás, valamint a földgázelosztás és szolgáltatás ágazatokban. Igaz ugyan, hogy Magyarország a romló külső növekedési környezetben az EU élére került a GDP-növekedésben az idei év elején, azonban a betöltetlen álláshelyek gondot jelentenek, és az alacsony termelékenységre is meg kell találni a választ.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nő a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság
Fotó: Kormány.hu/PM

Varga Mihály a magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve kifejtette, hogy a német ipar gyengélkedése egyelőre nem érezteti hatását, hisz ott már egy éve tart az ipar lassulása, míg ennek nálunk nyoma sincs. Ez azt mutatja, hogy csökkent hazánk kitettsége a külső kockázatokkal szemben. A lakosság és a vállalatok eladósodottsága alacsony szinten van, a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége jó, az államháztartás tartalékai magasak, az államadósság deviza- és külföldiek kezében lévő aránya jelentősen csökkent, a foglalkoztatás aránya átlépte a 70 százalékot.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy bár a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság egyre nő, ez inkább az aktuális politikai közhangulat változását, és nem a válság közeledését jelzi. Mint fogalmazott: a magyar gazdaságpolitikának ezután is kerülnie kell a túlköltekezést és a tartalékok felélését, a beruházások támogatását folytatnia kell, a forintárfolyamnak kiszámíthatónak kell maradnia. A befektetők számára komoly aggodalom, ha nem stabil a deviza, és a bérfelzárkózás is lassabb, amennyiben leértékelődik a forint.

Ez utóbbi esetben pedig folytatódik a munkaerő elvándorlása, márpedig égetően fontos, hogy gazdaság számára rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő – figyelmeztetett a pénzügyi tárca vezetője. Hozzátéve, hogy a még belföldön meglévő tartalék mozgósítása is lényeges: a közmunkások és a munkanélküliek közül, akit lehet, vissza kell terelni az elsődleges munkaerőpiacra.