Magyarország reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemlegessé válik – jelentette be a vándorgyűlés zárónapján a köztársasági elnök. Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés megközelítőleg száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.
Az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg kiemelten fontos célként. Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint az elmúlt négy évhez hasonlóan minden évben megduplázódik majd, ezzel, és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Áder János rámutatott: az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy közben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 29 százalékkal nőtt.
Mivel Magyarországon piacgazdaság van, a cél az, hogy az állami vállalatok léte csak jó irányba befolyásolja a versenyt. Ha tartósan az Európai Unió tagországainak élmezőnyébe szeretnénk tartozni, és megvalósítani azt a harminc-ötven éve kergetett álmunkat, hogy utolérjük Ausztriát, ahhoz sikeres állami vállalatokra van szükség – fogalmazott előadásában Bártfai-Mager Andrea.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hozzátette: az állami szerepvállalás erősítése kiemelt cél a villamosenergia-termelés és -elosztás, valamint a földgázelosztás és szolgáltatás ágazatokban. Igaz ugyan, hogy Magyarország a romló külső növekedési környezetben az EU élére került a GDP-növekedésben az idei év elején, azonban a betöltetlen álláshelyek gondot jelentenek, és az alacsony termelékenységre is meg kell találni a választ.
Fotó: Kormány.hu/PM
Varga Mihály a magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve kifejtette, hogy a német ipar gyengélkedése egyelőre nem érezteti hatását, hisz ott már egy éve tart az ipar lassulása, míg ennek nálunk nyoma sincs. Ez azt mutatja, hogy csökkent hazánk kitettsége a külső kockázatokkal szemben. A lakosság és a vállalatok eladósodottsága alacsony szinten van, a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége jó, az államháztartás tartalékai magasak, az államadósság deviza- és külföldiek kezében lévő aránya jelentősen csökkent, a foglalkoztatás aránya átlépte a 70 százalékot.
