MNB-alelnök: Kérdéses, hogy meddig tartható fenn a bankok erős nyereségessége

A bankrendszer idei várható hitelezési csúcsáról, a jövőben várhatóan csökkenő jövedelmezőségéről és a hitelezés további bővítésének lehetőségéről beszélgettek magyarországi bankok vezetői pénteken Nyíregyházán, az 57. Közgazdász-vándorgyűlés pénz- és tőkepiaci szekciójában, ahol Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke erőteljesnek nevezte a régió bankrendszereinek profitabilitását, de kérdésesnek ennek fenntarthatóságát.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: 12,5 százalékos volt a bankszektor tavalyi tőkearányos nyeresége, tavaly a kamatbevételek 8 százalékkal emelkedtek, az elmúlt 10 év alatt tavaly volt a legmagasabb bővülés a vállalati hitelezésben. A háztartási kölcsönök esetében több tér van a bővülésre, mint a vállalati oldalon – fűzte hozzá.

Harmati László, az Esrte Bank vezérigazgató-helyettese is a 10-12 százalék körüli tőkearányos nyereségszint tartását említette, megjegyezve, hogy ez az MNB elvárása is. Emellett nagyon nagy szükség lenne konszolidációra, ami nem jelenti azt, hogy egy kis bank nem tudna megélni Magyarországon, de fél millió lakossági ügyfél alatt nem biztos, hogy fenntartható egy bank univerzális pénzintézetként – hangsúlyozta. Kiemelte: a lakosság hitelhez jutását korlátozzák az adósságfék-szabályok, de a reáljövedelem növekedése segíti a hitelhez jutást. A babaváró hitel megdobta az igényléseket, a második fél év alatt a bankszektor akár 300 milliárd forintot is kihelyezhet ebből a hitelből. Az idei év hitelezési csúcsév lesz, babaváró nélkül is, de babaváróval bizonyosan – tette hozzá.

Nagy Márton nagyon sikeresnek nevezte a magyar állampapír pluszt (MÁP plusz), de megjegyezte, hogy a bankoknak fizetett jutalékok és számlavezetési díjak miatt 2023-ig a lakosságnak és az államnak 175 milliárd forintjába kerül a MÁP plusz értékesítése. Erre válaszolva Bencsik László rámutatott: a hazai bankok az elmúlt években nagyban hozzájárultak a magyar államadósság csökkenéséhez.