Elkezdődött tegnap a hivatalos fűtési szezon, ezért a távhőszolgáltatók az egész országban készenlétben állnak: amelyik társasház lakóinak már most túl hűvös van, ott felmelegedtek a fűtőtestek. Azonban a többségnél majd csak akkor indul el a fűtés, amikor azt a külső hőmérséklet indokolttá teszi. Ezt a pontot a szolgáltatási szerződésben határozzák meg.
A fűtési szezon kezdete tehát a gyakorlatban annyit jelent – és a jogszabályban is ezért fektették le –, hogy erre az időpontra kell a szolgáltatóknak felkészíteniük a berendezéseiket fűtésre alkalmas állapotba. Országszerte 93 településen több mint 670 ezer lakossági díjfizetőt és családtagjaikat érinti a lépés, mellettük pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint mintegy húszezer üzleti fogyasztót. A főváros nagy hányadot képvisel, hiszen itt mintegy 240 ezer lakossági és csaknem hétezer üzleti fogyasztóval rendelkezik a Főtáv Zrt. A lakossági és közintézményi felhasználók távhőellátása hatósági áras, a többi felhasználó esetében kétoldalú megállapodások alakítják az árakat.
A fővárosi társaság azt közölte, hogy valamennyi épületben a felhasználókkal kötött üzemviteli megállapodásnak vagy eseti megrendelésnek megfelelően kapcsolják készenléti állapotba a fűtést, kezdődik meg – a külső hőmérséklet függvényében – a fűtés.
Emlékeztettek rá, hogy az üzemviteli megállapodásban foglaltaktól eltérő eseti rendelkezéssel a fűtés indítása és leállítása a hivatalos fűtési időszak első és utolsó hónapjában (szeptember 15. és október 14., valamint április 15. és május 14. között) kizárólag egy alkalommal díjmentes. Minden további vagy egyéb időszakban igényelt eseti rendelkezés térítésköteles. A tapasztalatok szerint ugyanis a hirtelen lehűlés esetén a lakók többségének relatív hőérzete eltérhet a tényleges hőmérséklettől. Ilyenkor adhatnak az épületek képviselői az üzemviteli megállapodást felülíró eseti rendelkezést, amit a Főtáv 24 órán belül teljesít.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergiának mintegy nyolcvan százalékát a lakosság használja fel, nekik a fűtés mellett a melegvíz-szolgáltatást is így biztosítják télen-nyáron. A távfűtéses lakások aránya az összes otthonon belül 16,9 százalék, az ő fűtésük alapját pedig legnagyobb részben a földgáztüzelésű erőművek nyújtják. A távhőtermelés hetven százaléka földgázalapú, a második legfajsúlyosabb energiahordozó pedig a biomassza, 17,7 százalékkal. A harmadik legnagyobb hányadot a kommunális hulladék adja, amelynek az aránya ugyanakkor mindössze 4,6 százalék. A MEKH a távhőszektort elemző éves jelentésében legutóbb arra mutatott rá, hogy a felhasznált energiahordozók között a geotermikus energia (3,6 százalék) mellett a napenergia hasznosítása is emelkedőben van.
