Nem elég, ha a fotón jól néz ki a termék

A legtöbb magyar fogyasztó még mindig az újsághirdetések alapján vásárol, főként a nők – a nekik szóló magazinok, a bulvárnapilapok és az ingyenes újságok ennek megfelelően tele vannak különféle termékek reklámjaival. Ezekben a hirdetésekben jellemzően az árucikken kívül annak ára vagy néhány tulajdonsága szerepel, és kiemelten egy telefonszám, amin megrendelhetjük a terméket.

Fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható, hogy ezekben a hirdetésekben arról semmit sem lehet tudni, hogy pontosan melyik vállalkozás hirdetését olvassuk, illetve hogy honnan fog érkezni a termék hozzánk, illetve kinél tehetünk panaszt, ha esetleg hibás a termék.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) arra figyelmeztet: sajnos ezen információk hiányát a megrendeléskor nem tartják fontosnak a fogyasztók. Általában csak a termék használatával elérhető, várható pozitív eredményekre figyelnek, legyen szó akár hallókészülékről, napszemüvegről, fogyasztótablettáról vagy egyéb termékekről.

Emiatt rengeteg az olyan vásárlói panasz, amelyek az újsághirdetések alapján megrendelt, majd utóbb csalódást okozó termékekről szólnak. Ezek között például tipikus, amikor számla sem szerepel a megkapott csomagban, ami leginkább azért problémás, mert nem tudja utóbb bizonyítani a fogyasztó, hogy mennyiért vette a terméket, hiszen utánvétellel fizetett, telefonon rendelte meg, így semmilyen írásos nyoma nem maradt a szerződéskötésnek.

Miután meghozta a futár, két hétig még visszaküldhető a csomag
Fotó: 123RF

Más esetekben a csomagban szerepelt egy tájékoztató, amely szerint ha élni szeretne a vevő az indokolás nélküli elállási joggal, akkor egy lengyelországi címre küldje vissza a terméket, a pénzt ezután fizetik vissza neki. Csakhogy a fogyasztók nem külföldről kapták a megrendelt árut, hanem egy magyar logisztikai cégtől, és a hirdetésben sem utalt semmi arra, hogy külföldről érkezne a termék. A visszaküldés viszont így aránytalan terhet jelent a vásárlónak. Az is gyakran csak a számlából derül ki, hogy a hirdetés alapján megrendelt terméket tengerentúli cégtől vásárolták, amellyel viszont csak postai úton lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen e-mail-cím nem szerepel a számlán, a hirdetésben lévő telefonszámon pedig nem lehet panaszt tenni.

– Azt tanácsoljuk a fogyasztóknak, hogy újsághirdetés, internetes reklám esetén is mindig győződjenek meg arról, hogy kitől vették a terméket, és főleg hogyan tudnak majd panaszt tenni, illetve gyakorolni indokolás nélküli elállási jogukat – tanácsolja Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője. A köztévé hét végi műsorában azt hangsúlyozta: jogszabály biztosítja, hogy a vevők a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak a vásárlástól. Ekkor a terméket vissza kell küldeni, és cserébe a teljes kifizetett összeget vissza kell kapnia a vevőnek. Emiatt is kiemelten fontos, hogy a vevő tudja, kivel köt szerződést, és a cég neve mellett ismerje meg minden elérhetőségét. Ha valakit kár ért, a kamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat segítségért. Ezek minden megyében működnek, az eljáráshoz szükséges formanyomtatványt pedig a kormányhivataloknál is lehet kérni.

Számít a környezet

A digitális vásárlás nemzetközi térnyerése évente átlagosan hat százalékkal nő, így 2021-re elérheti a 2,14 milliárd felhasználót. A környezettudatos szemlélet itt is megjelenik, nemzetközi kutatások szerint ma a vásárlók 71 százaléka számára kulcstényező a termék környezeti hatása. A Vatera online piactér legújabb felmérése rámutat: itthon ugyanez jellemző, a legtöbben ugyanis szívesen vásárolnak olyan terméket, amellyel a környezetért is tesznek. Az is kiderült, hogy a magyarok szívesen választanak használt árucikkeket, de elsősorban a költséghatékonyság, mint a környezettudatosság miatt, habár erre egyre többen nyitottak. Vannak, akiket az akadályoz, hogy egyes árucikkekről, szokásokról nem tudnak lemondani, ám a magyar vásárlók mindössze öt százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszerzéseinél nem szempont a hulladékmentesség – állapította meg a Vatera.