A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa úgy döntött a keddi ülésén, hogy nem változtat a jegybanki alapkamat 0,9 és az egynapos betéti kamat –0,05 százalékos szintjén. A piac most nem is várt változtatást, miközben év elején még úgy tűnt, hogy a növekvő, a 3 százalékos jegybanki célt túllépő infláció miatt az év folyamán akár több kamatemelésre is sor kerülhet. Végül csak egy kisebb lépés történt márciusban (az egynapos betéti rátát emelték –0,15 százalékról –0,05 százalékra), ezt követően azonban várakozó álláspontra helyezkedett a jegybank.
Ami viszont érdekesség, hogy az MNB most tett egy kis lazító lépést is, nem konvencionális eszköz alkalmazásával. A negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200–400 milliárd forintos sávról, legalább 300–500 milliárd forintra emelte.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a keddi háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az inflációs kockázatok lefelé mutatnak, vagyis megszűnt a korábbi helyzet, amikor a lefelé és felfelé mutató kockázatok szimmetrikusak voltak. Az augusztusi helyzetértékelés során az MNB már úgy ítélte meg, hogy a lefelé mutató kockázatok nőttek a világban, és elsősorban Európában, ezen belül is az eurózónában észlelhető gazdasági lassulás miatt, míg a felfelé mutató kockázat, a belső kereslet erős mivolta nem változott.
Nagy Márton jelezte, az MNB döntésében a nagy jegybankok monetáris politikájának változása is szerepet játszott: mind az amerikai Fed, mind az Európai Központi Bank lazítási ciklusba kezdett, jóllehet az utóbbi esetében ez változhat az új jegybankelnök, Christine Lagarde hivatalba lépésével.
A kiszorítandó likviditás növelésével kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy az előző negyedévben csökkentették az összeget, akkor a MÁP Plusz kibocsátásakor kissé mérséklődött a bankközi likviditás. Azt mintegy elszívta az új állampapír, a mostani lépés inkább csak ezt kompenzálja.
A kamatdöntést követően a monetáris tanács közleményt is kiadott, amely szerint a fogyasztói árindex értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. A gazdasági növekedés az MNB várakozásai szerint fokozatosan lassul majd, a jövőben a romló nemzetközi konjunktúra nálunk is éreztetheti a hatását. Ha viszont lassul a gazdasági növekedés, a béremelkedés üteme is mérséklődhet, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassulhat. A hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt visszafogottabban emelkedhet.
