Varga Mihály: Több mint 6 éve emelkednek a reálkeresetek

Főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, illetve a jelentős gazdasági növekedés hatására – a családi adókedvezményekkel együtt – 86 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek.

Fotó: MTI

Több mint hat és fél éve, 79 hónapja töretlenül nőnek a reálbérek Magyarországon, csak az elmúlt egy évben hétszázalékos volt az emelkedés üteme – mondta Varga Mihály a friss kereseti adatokat kommentálva a tárca közleménye szerint hétfőn.

A pénzügyminiszter hozzátette: főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, illetve a jelentős gazdasági növekedés hatására – a családi adókedvezményekkel együtt – 86 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek 2010 óta.

A kormány elkötelezett a magyar családok jövedelmének emelésében, anyagi biztonságuk megteremtésében – jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva, 2010 óta a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül több mint 40 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével pedig átlagosan 47 százalék felett nőtt. A kétgyermekesek reálkeresete közel 59 százalékkal, a háromgyermekeseké 76 százalékkal emelkedett 2010 és 2018 között, szemben a korábbi kormányzással, amikor a családi kedvezmény nem is létezett. Egy olyan háromgyermekes családban, ahol mindkét szülő átlagosan keres, 2010 óta megduplázódott a nettó kereset a családi adókedvezménynek köszönhetően.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány kezdeményezésére megkötött bérmegállapodás – amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve a munkáltató adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza – a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás.

A magyar gazdaság elmúlt években nyújtott teljesítménye és kilátásai alapján a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradásával, a bérek folytatódó növekedésével és ezzel párhuzamosan a fogyasztás további bővülésével számol a kormányzat a következő időszakban is – tette hozzá a miniszter.

Elemzők: továbbra is marad a kétszámjegyű bérnövekedés

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi 2 évben.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a magyarországi szint, ezt követően indulhatna a munkaerő visszaáramlása, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Hozzátette: ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, amelyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy az látható például az építőipari folyamatos csúszásokon továbbra is – írta.

Ugyanakkor a termelékenység növekedését is kikényszeríti a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerőt maximális hatékonysággal foglalkoztassák, másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán.

Ezenfelül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a gazdaság termelékenységét és versenyképességét.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a bérnövekedésben továbbra is nagy szerepe van a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszféra bérei ismét gyorsabban bővültek, mint az állami szféráé. Az adatokból látszik tehát, hogy nagy szükség van a közszféra béreinek további rendezésére is. Várakozásaik szerint a bérek kétszámjegyű növekedése jövőre is fennmarad, amelyet a gazdasági növekedés, a szociális hozzájárulási adó júliusi csökkentése, valamint a beruházások magas szintje támogat, azonban azt is megjegyezte, hogy a külső környezet kedvezőtlen alakulása kockázatot jelent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is úgy véli, hogy továbbra is kitart a kétszámjegyű bérnövekedés a magyar gazdaságban. A versenyszférában az erősödő bérkiáramlást a feldolgozóipar átlag feletti adata mozgatta, de a mezőgazdaság területén is csaknem 15 százalékos növekedést mértek, vagyis az idénymunka jóval drágább volt, mint egy éve. A szolgáltató szektorban továbbra is a kereskedelem területén látható a legjelentősebb bérnövekedés – írta.

Úgy vélte, az első hét hónapban mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat. A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok is nőnek, ahogy egyre inkább romlik a külső gazdasági környezet. Már egy-egy vállalat leépítéseket is bejelentett vagy épp csökkenteni kényszerült a ledolgozott órák számát. Összességében azonban ez még makrogazdasági szinten nem okoz törést a munkaerőpiacon, a közeljövőben is fennmaradhat a gyors bérnövekedés és a teljes foglalkoztatottság közeli állapot – fejtette ki.