Agrárszakok teli padsorokkal

Szinte a nulláról sikerült felépíteni az elmúlt években számos agrárszakma presztízsét. Míg néhány esztendővel ezelőtt lasszóval sem tudtak tanulót fogni a szakiskolák, a pályaválasztás előtt álló diákok közül ma már egyre többen készülnek mezőgépésznek vagy épp erdésztechnikusnak, ahogyan a pék-cukrász és a kertépítő szakma népszerűsége is nőtt. Bizakodásra ad okot az a tény is, hogy a korábbiaknál nagyobb arányban tesznek eredményes vizsgát a tanulók, így az ágazatba belépő szakemberek száma is folyamatosan emelkedik.

Népszerű sütödék. Nemcsak többen jelentkeznek, többen is végeznek el egy-egy képzést Fotó: Mátrai Dávid

Az elmúlt években szakmai szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is igyekezett minél több fia­talt megnyerni az agráriumnak. Ennek érdekében számos programot indítottak. Tavaly az őszi pályaorientációs programok keretében országosan 75 alkalommal mintegy húsz szakmát mutattak be a fiataloknak.

Az általános iskolások megismerkedhettek többek közt az állattartó, a dísznövénykertész, az édesiparitermék-gyártó, a kertész, a falusi vendéglátó és a szőlész-borász szakmával. A programsorozat az idén folytatódik, novemberig 96 alkalommal 27 szakmába kóstolhatnak bele a tanulók. Az agrárkamara szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy a három pillérre vagy az agrárszakképző iskolára, a tangazdaságra és a gazdálkodókra támaszkodó bemutatók a legkedveltebbek a fiatalok körében.

A fiatalok választásának háttere

Az agrártárca, a kamara és a NAIK AKI a múlt év végén felmérést készített, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a tanulók miért az adott szakmát választották. Eszerint a diákok többsége személyes érdeklődése alapján, tudatosan választott. Döntésüket az is nagyban befolyásolta, hogy mindennapi életük részét képezi-e a gazdálkodás, vagyis szüleik, nagyszüleik a mezőgazdaság területén dolgoznak-e. Azok, akik otthonról magukkal hozzák az állatok, a növények, a gazdálkodás szeretetét, gyakrabban döntenek agrártanulmányok mellett.