Agrárszakok teli padsorokkal

Kedvező folyamat indult el a hazai agrár-szakképzésben: az elmúlt évek népszerűsítő programjainak köszönhetően egyre több általános iskolás dönt úgy, hogy mezőgazdasághoz vagy élelmiszeriparhoz köthető szakon folytatja középfokú tanulmányait. Szükség is van a fia­talok elhivatottságára, hiszen az agráriumban is egyre égetőbb a munkaerő- és a szakemberhiány.

Azok a diákok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, mintegy 177 intézmény közül választhatnak. Az Agrárminisztérium 47 iskolát tart fenn, ahol ebben a tanévben összesen száz különböző alap- vagy ráépülő szakképesítés megszerzésére hirdettek felvételt. A tárcától kapott tájékoztatás szerint ősszel 7304 új tanuló kezdte meg tanulmányait ezekben az iskolákban.

Népszerű sütödék. Nemcsak többen jelentkeznek, többen is végeznek el egy-egy képzést
Fotó: Mátrai Dávid

A legnépszerűbbek egyértelműen a különböző technikusi szakok voltak, de a lovász-, a pék- és a kertépítőképzést is több száz tanuló választotta. – Manapság reneszánszát éli a kertépítés, ezért a szakképzésben megszerzett ismeretek birtokában a fiatalok megtalálhatják számításukat a munkaerőpia­con is – fogalmazott megkeresésünkre a tárca sajtóosztálya. Míg a fővárosban az élelmiszeripari képzések iránt a legnagyobb az érdeklődés, addig a mezőgazdasághoz kötődő középfokú oktatás Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében a leghangsúlyosabb.

Bár a NAIK Agrárgazdasági Kutató­intézet (NAIK AKI) statisztikája szerint 2013 és 2018 között összességében csökkent a különböző agrárszakokon tanuló diákok száma, bizakodásra adhat okot, hogy több olyan szakma iránt is megnőtt az érdeklődés, amelyekre korábban alig találtak jelentkezőt az intézmények. Ilyen például az agrárgépész szak, amelyre 2013-ban senki sem jelentkezett, 2018-ban viszont már 3211 tanulót tudtak felmutatni a szakiskolák.

De hasonlóan nagy változás ment végbe a már említett kertépítés területén is, amit 2018-ban már 1700 diák választott, vagy az erdészet és vadgazdálkodás is, amelyet csaknem ezer tanulónak oktattak az elmúlt évben. A NAIK AKI tanulmányából derült ki az is, hogy az elmúlt években csökkent a lemorzsolódás. A tanulók átlagosan kilencven százaléka sikeres vizsgát tett, így a korábbinál több szakember lépett be a munkaerőpiacra.

Az elmúlt években szakmai szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is igyekezett minél több fia­talt megnyerni az agráriumnak. Ennek érdekében számos programot indítottak. Tavaly az őszi pályaorientációs programok keretében országosan 75 alkalommal mintegy húsz szakmát mutattak be a fiataloknak.

Az általános iskolások megismerkedhettek többek közt az állattartó, a dísznövénykertész, az édesiparitermék-gyártó, a kertész, a falusi vendéglátó és a szőlész-borász szakmával. A programsorozat az idén folytatódik, novemberig 96 alkalommal 27 szakmába kóstolhatnak bele a tanulók. Az agrárkamara szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy a három pillérre vagy az agrárszakképző iskolára, a tangazdaságra és a gazdálkodókra támaszkodó bemutatók a legkedveltebbek a fiatalok körében.

A fiatalok választásának háttere

Az agrártárca, a kamara és a NAIK AKI a múlt év végén felmérést készített, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a tanulók miért az adott szakmát választották. Eszerint a diákok többsége személyes érdeklődése alapján, tudatosan választott. Döntésüket az is nagyban befolyásolta, hogy mindennapi életük részét képezi-e a gazdálkodás, vagyis szüleik, nagyszüleik a mezőgazdaság területén dolgoznak-e. Azok, akik otthonról magukkal hozzák az állatok, a növények, a gazdálkodás szeretetét, gyakrabban döntenek agrártanulmányok mellett.