Kedvező folyamat indult el a hazai agrár-szakképzésben: az elmúlt évek népszerűsítő programjainak köszönhetően egyre több általános iskolás dönt úgy, hogy mezőgazdasághoz vagy élelmiszeriparhoz köthető szakon folytatja középfokú tanulmányait. Szükség is van a fiatalok elhivatottságára, hiszen az agráriumban is egyre égetőbb a munkaerő- és a szakemberhiány.
Azok a diákok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, mintegy 177 intézmény közül választhatnak. Az Agrárminisztérium 47 iskolát tart fenn, ahol ebben a tanévben összesen száz különböző alap- vagy ráépülő szakképesítés megszerzésére hirdettek felvételt. A tárcától kapott tájékoztatás szerint ősszel 7304 új tanuló kezdte meg tanulmányait ezekben az iskolákban.

Fotó: Mátrai Dávid
A legnépszerűbbek egyértelműen a különböző technikusi szakok voltak, de a lovász-, a pék- és a kertépítőképzést is több száz tanuló választotta. – Manapság reneszánszát éli a kertépítés, ezért a szakképzésben megszerzett ismeretek birtokában a fiatalok megtalálhatják számításukat a munkaerőpiacon is – fogalmazott megkeresésünkre a tárca sajtóosztálya. Míg a fővárosban az élelmiszeripari képzések iránt a legnagyobb az érdeklődés, addig a mezőgazdasághoz kötődő középfokú oktatás Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében a leghangsúlyosabb.
Bár a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) statisztikája szerint 2013 és 2018 között összességében csökkent a különböző agrárszakokon tanuló diákok száma, bizakodásra adhat okot, hogy több olyan szakma iránt is megnőtt az érdeklődés, amelyekre korábban alig találtak jelentkezőt az intézmények. Ilyen például az agrárgépész szak, amelyre 2013-ban senki sem jelentkezett, 2018-ban viszont már 3211 tanulót tudtak felmutatni a szakiskolák.
De hasonlóan nagy változás ment végbe a már említett kertépítés területén is, amit 2018-ban már 1700 diák választott, vagy az erdészet és vadgazdálkodás is, amelyet csaknem ezer tanulónak oktattak az elmúlt évben. A NAIK AKI tanulmányából derült ki az is, hogy az elmúlt években csökkent a lemorzsolódás. A tanulók átlagosan kilencven százaléka sikeres vizsgát tett, így a korábbinál több szakember lépett be a munkaerőpiacra.