– A magyar gazdaság fundamentumai jók, a növekedés kifejezetten lendületes, a forint hetek óta tartó gyengélkedésének pedig egyre kevésbé határozható meg a konkrét oka. Elég egy nemzetközi vita, Donald Trump amerikai elnök nyilatkozata vagy egy kedvezőtlen fejlemény az USA–kínai kereskedelmi háborúban, a magyar deviza máris gyengülni kezd, elérve a 330–335-ös euróárfolyam sávját. A következő hónapok bizonytalansága és a globális fejlemények miatt azonban a hazai fizetőeszköz be is ragadhat ebbe a tartományba – vélekedett Suppan Gergely tegnap a Takarékbank sajtóbeszélgetésén. A hitelintézet vezető elemzője szerint a forint gyengülésének mindössze egyetlen komoly hátránya van, jelentősen felgyorsíthatja a hazai bérfelzárkózást az alapító uniós tagokhoz, ami jelentős feszültségeket okozhat a hazai piacon. A bank elemzői a forint/euró árfolyamot a következő hónapokban a 330–335-ös sávban várják.
A korábban jelzett 4,7 százalékról 4,9 százalékra emelte a Takarékbank az idei GDP-növekedési előrejelzését. A bank elemzőinek idei növekedési várakozása ugyan enyhe lassulást jelent a tavalyi 5,1 százalékos GDP-növekedés után, ám a jövő évre szóló, korábban adott 3,7 százalékos prognózisukon nem változtattak. Előrejelzésük szerint a lakossági fogyasztás az idén 4,4 százalékkal, 2020-ban 3,9 százalékkal bővülhet; az infláció éves átlagban 3,4 százalékra gyorsulhat idén, jövőre pedig három százalékra mérséklődhet; a reálbérek tovább emelkednek. A vezető elemző szerint szembesülni kell azzal is, hogy a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé támogatja a hazai növekedést, az európai gazdaságok konjunktúrája érdemben fékeződött. Az idei második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult. Sajátos együttállás alakult ki: a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól. Míg a német járműipar komoly nehézségekkel küzd, ráadásul a brexit körüli bizonytalanságok is béklyózzák a német ipar termelését, a magyarországi autóipari cégek termelése látványosan bővül – fogalmazott Suppan Gergely.
