Emelte előrejelzését a Takarékbank

Látványos dinamizmus és további pozitív kilátások jellemezték a magyar gazdaság egyes ágazatait az esztendő második felének eddig eltelt időszaka alatt. Annak ellenére, hogy a külső környezet egyre kevésbé tűnik támogatónak, az év első felének lendülete, a dinamikus bérkiáramlás, az erőteljes működőtőke-beáramlás, valamint a családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv nyomán a Takarékbank elemzői 4,7-ről 4,9 százalékra emelték idei GDP-növekedési előrejelzésüket.

A sajátos európai helyzet miatt a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól Fotó: MICHAEL DALDER Forrás: Reuters

– A magyar gazdaság fundamentumai jók, a növekedés kifejezetten lendületes, a forint hetek óta tartó gyengélkedésének pedig egyre kevésbé határozható meg a konkrét oka. Elég egy nemzetközi vita, Donald Trump amerikai elnök nyilatkozata vagy egy kedvezőtlen fejlemény az USA–kínai kereskedelmi háborúban, a magyar deviza máris gyengülni kezd, elérve a ­330–335-ös euróárfolyam sávját. A következő hónapok bizonytalansága és a globális fejlemények miatt azonban a hazai fizetőeszköz be is ragadhat ebbe a tartományba – vélekedett Suppan Gergely tegnap a Takarékbank sajtóbeszélgetésén. A hitelintézet vezető elemzője szerint a forint gyengülésének mindössze egyetlen komoly hátránya van, jelentősen felgyorsíthatja a hazai bérfelzárkózást az alapító uniós tagokhoz, ami jelentős feszültségeket okozhat a hazai piacon. A bank elemzői a forint/euró árfolyamot a következő hónapokban a 330–335-ös sávban várják.

A korábban jelzett 4,7 százalékról 4,9 százalékra emelte a Takarékbank az idei GDP-növekedési előrejelzését. A bank elemzőinek idei növekedési várakozása ugyan enyhe lassulást jelent a tavalyi 5,1 százalékos GDP-növekedés után, ám a jövő évre szóló, korábban adott 3,7 százalékos prognózisukon nem változtattak. Előrejelzésük szerint a lakossági fogyasztás az idén 4,4 százalékkal, 2020-ban 3,9 százalékkal bővülhet; az infláció éves átlagban 3,4 százalékra gyorsulhat idén, jövőre pedig három százalékra mérséklődhet; a reálbérek tovább emelkednek. A vezető elemző szerint szembesülni kell azzal is, hogy a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé támogatja a hazai növekedést, az európai gazdaságok konjunktúrája érdemben fékeződött. Az idei második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult. Sajátos együttállás alakult ki: a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól. Míg a német járműipar komoly nehézségekkel küzd, ráadásul a brexit körüli bizonytalanságok is béklyózzák a német ipar termelését, a magyarországi autóipari cégek termelése látványosan bővül – fogalmazott Suppan Gergely.

A sajátos európai helyzet miatt a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól
Fotó: Reuters

Az építőipar utóbbi időszakban produkált „berobbanását” az elemző brutálisnak nevezte, kiemelve az irodapiac és a szállodapiac fejlődését. Jelezte azt is, hogy becslésük szerint a beruházási ráta az idén év végére elérheti a 29 százalékot, a következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben nőhetnek majd – tette hozzá. A vezető elemző beszámolt arról is, hogy várakozásaik szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett hét százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet. A maginfláció a Takarékbank elemzői szerint 3,5-4,0 százalék között maradhat, s egyelőre úgy ítélik meg, hogy jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására. Prognózisuk alapján 2021 negyedik negyedéve előtt nem kell számítani az alapkamat változtatására.

Az államadósság alakulása kapcsán Suppan Gergely elmondta: a következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5–9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben az Eximbankot is beszámítva a GDP 66 százaléka közelébe, jövőre 63 százaléka közelébe, 2021-ben pedig a hatvanszázalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az államadósság-ráta. Rámutatott arra is, hogy a külső finanszírozási képesség a közeljövőben ismét meghaladhatja a hatmilliárd eurót, ennek hatására 2021-re Magyarország nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet.