Kaderják Péter: A hazai energiaellátás biztonsága stratégiai cél

Az államtitkár elmondta: egy kimondottan ügyfélcentrikus energiastratégiában gondolkodnak, ugyanakkor az energiaszektor klímabarát átalakítását is célul tűzik ki.

A készülő nemzeti energiastratégia elsődleges célja a hazai energiaellátás függetlenségének előmozdítása, a rendkívül magas energiaimport csökkentése – hangoztatta hétfőn az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára Sárváron az 50. Nemzetközi Gázkonferencián.

Kaderják Péter elmondta: egy kimondottan ügyfélcentrikus energiastratégiában gondolkodnak, amely továbbra is előtérbe helyezi a hazai energiaellátás biztonságát, ugyanakkor az energiaszektor klímabarát átalakítását is célul tűzi ki.

Hozzáfűzte: óriási beruházásokat igényel majd a világon, ezen belül Európában, így Magyarországon is az átállás egy karbonszegény gazdaságra, most próbálják felmérni, hogy mennyibe is kerülne ténylegesen annak a karbonsemlegességnek az elérése, amelyet az Európai Unió 2050-ig célul tűzött ki.

„Kimondhatatlanul sok milliárdról van szó ezekben a számításokban, (...) Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbálja kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket és olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek Európa és Magyarország problémáira is válaszokat tudnak adni” – mondta.

Az államtitkár szerint a karbonsemlegességet legjobban az árampiac átalakításával lehet növelni, ebben a szektorban 2030-ra 80 százalékos, 2040-re pedig 90 százalékos karbonmentességet tartanak elérhetőnek úgy, hogy közben a villamos energia import aránya lehetőleg 20 százalék alá csökken.

A célok eléréséhez jelentős hálózatfejlesztésre, „hálózat okosításra”, a szolár energia hatékonyabb felhasználására van szükség – fűzte hozzá.

Kaderják Péter úgy fogalmazott: a gázszektorban az ellátás biztonságának növelése mellett a hazai gázfogyasztás mérséklődésével számolnak, noha tudják, hogy ezzel kapcsolatban a gázipar szereplőinek más a véleménye.

Kijelentette: 2030-ig számításaik szerint akár 1,5-2 milliárd köbméternyivel is csökkenthető a hazai földgázfelhasználás, ehhez azonban az energiafelhasználás hatékonyságát növelő fejlesztésekre van szükség.

Elmondta, a hazai gázkitermelést a kialakított stratégia szerint szeretnék a lehető legmagasabb szinten tartani, miközben a teljes gázszektor „zöldítéséről” gondolkodnak, szerintük a földgáz kiegészítéseként a „zöldgáz” vagyis a biometán, illetve a megújuló villamos energiával előállított hidrogén felhasználása is alternatívát jelenthet.

Az államtitkár felsorolása szerint a nemzeti energiastratégia ajánlásokat fogalmaz meg például az energiatudatos és hatékony magyar otthonok kialakítására, az ipari és közintézmények energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedés zöldítésére, illetve energetikai innovációs projektek kidolgozására és a szemléletformálásra is.

Az innováció ad lehetőséget a tudományos eredmények gyakorlati megvalósításához

Az innováció szerepe és feladata, hogy a tudományos eredményeket elvigye a gyakorlat irányába, ehhez a folyamathoz pedig szervesen kapcsolódik a tehetséggondozás is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, ahol 29. alkalommal hirdették meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

Bódis József hozzátette, az esemény jelentőségét az adja, hogy a versenyben olyan programokat, ötleteket is bemutathatnak, amelyek a jövő technikai és ezáltal társadalmi képét is átalakíthatják. A világhódító magyar innovációk közül példaként a golyóstollat és a rubik kockát említette. Az államtitkár azonban arra is rámutatott, az innovációnak már az oktatásban is meg kell jelennie, ugyanis Bódis József szerint ugyanazzal a módszerrel, amivel 100 évvel ezelőtt vagy akár egy évtizeddel ezelőtt fel lehetett készíteni a diákokat, az már nem elég, ma már más típusú oktatásra van szükség. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke is arról beszélt, hogy a gyermekeknek ma már nem vagy nem csak statikus és hagyományos tudásra van szüksége és nem is csupán ezek életszerű alkalmazására, hanem a vállalkozói készségekre, az új, az ismeretlen meghódításának igényére és képességére.

Éppen ezért – tette hozzá a hivatal elnöke – a 21. század iskolájában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogyan jelenhet meg a pedagógiában, az oktatás-irányításban a gyorsan változó világhoz, a munkaerőpiachoz való alkalmazkodás. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a verseny elindítója elmondta, hogy a 29. innovációs versenyre műszaki, természettudományi, környezetvédelmi informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató, fejlesztő vagy tudományos munka eredményével pályázhatnak a középiskolások Magyarországról és a határon túli területekről is. A jelentkezés határideje november 25-e, a fiataloknak eddig kell 2 oldalas pályamunkáikat feltölteni a www.innovacio/nevezes oldalra.

Kiemelte, a verseny négy körből áll, az első kettőt Magyarországon rendezik, az utóbbi kettőt viszont már Brüsszelben. Az első körben – a november 25-ig beküldött anyagoknál – a zsűri azt vizsgálja, hogy reális, jövőbe mutató-e az ötlet, ki lehet-e dolgozni. Amennyiben a diákok visszajelzést kapnak, hogy ötleteiket elfogadták, akkor a verseny második fordulójában – március 31-ig – kell bemutatniuk a pályamunka gyakorlati megvalósítását. Kovács Zsolt, a Startup Campus ügyvezetője pedig a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy országos, 10 állomásból álló roadshowt indítanak, ahol az innováció iránt érdeklődő 14-18 éves fiatalok figyelmét hívják fel a hétfőn meghirdetett versenyre. Az eseménysorozat első állomása november 5-én lesz Kaposváron.

A helyszínen kiadott közlemény szerint az Ifjúsági Tudományos Tehetségkutató Versenyt a Magyar Innovációs Szövetség hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az ITM és a közmédia M5 kulturális csatornája közreműködésével a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával.