Fotó: REUTERS/Brendan McDermid
Az MNB úgy indokolta a döntést, hogy míg korábban aszimmetrikus volt az inflációs kockázat (a hazai erős fogyasztásbővülés felfelé hajtotta az árakat), addig most ez szimmetrikussá vált, mivel a hazai folyamatokat ellensúlyozza a lassuló európai konjunktúra miatt megjelenő lefelé mutató hatás. Ráadásul a nagy jegybankok jelentős része is kamatot csökkentett a közelmúltban, vagyis globális viszonylatban is lazult a külső monetáris környezet is. Az MNB szerint a magyarországi infláció ugyan átmenetileg meghaladta a háromszázalékos, célul megjelölt küszöbszintet, az említett hatások kiegyenlítettebb viszonyokat hoznak, s a pénzromlás átlagos üteme jó eséllyel a megjelölt három százalékon stabilizálódik majd.
Továbbra is laza, támogató monetáris politikára lehet számítani, az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt vélhetően nem lépi meg a jegybank – tartják az elemzők, miután a Monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén ismételten változatlanul 0,90 százalékon hagyta a központi rátát. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli, jövőre sem valószínű szigorítás; egyrészt a vezető jegybankok tovább lazíthatnak, másrészt mert az infláció várhatóan a jövő év második felében sem haladja meg, sőt akár alul is múlhatja a háromszázalékos célt.
Mindezek figyelembevételével jegybanki kamatemelésre várva nincs értelme a forinttal spekulálni, és ugyanígy értelmetlen az emelés elmaradása miatti tartós forintgyengülésre játszani. Mindezt valószínűleg be is látták mindazok, akik a hazai nemzeti valuta további gyengülését várták. Így a forint árfolyama akár tartósan vissza is térhet az idei év korábbi részében megszokott, eurónként 320–328 közötti sávba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!