Két hónapos csúcs közelében a forint

Szeptemberben sokat gyengült a forint, olyannyira, hogy minden korábbinál többet kellett belőle adni egy euróért. Aztán megszakadt a trend, a hazai deviza erősödni kezdett, s a piac lassan megnyugszik. A nyár végi 336 forintos euróár tegnap délutánra már 328,27 forintra esett vissza.

A magyar gazdaság teljesítménye nem adott okot a kedvezőtlen devizapiaci folyamatokra Fotó: REUTERS/Brendan McDermid

Az augusztus első felében kezdődött gyorsuló forintgyengülés ma már arra enged következtetni, hogy a folyamat csak átmeneti, esetleg spekulációval is befolyásolt jelenség lehet, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek. Csökken is a költségvetési hiány, többletes a kereskedelmi mérleg, ráadásul jelentős EU-támogatások érkeznek, amelyek eurókínálatot, azaz forintkeresletet jelentenek a piacon. Mindezt figyelembe véve teljesen indokolatlan volt a forint árfolyamának az elmúlt időszakban bekövetkezett mélyrepülése.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a nyár vége felé jelentős spekuláció kezdődött a forint gyengülésére, és akik erre számítottak, nem foglalkoztak a gazdaság fundamentumaival, csak azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris politikája tartósnak ígérkezik. Vélhetően ehhez kapcsolódóan a spekuláció résztvevői azzal kalkuláltak, hogy mindez önmagában gyengébb nemzeti valutát eredményez majd, miután meglehetősen negatív a reálkamat. Azaz a befektetők az infláció szintjénél jóval alacsonyabb kamatokat érhetnek csak el. A felvázolt forgatókönyvet más körülmények között ez az érvelés akár alá is támasztaná, ám a negatív reálkamatok az eurózónában is jelen vannak, az euró mégsem viselkedett a forinthoz hasonlóan. Miközben itthon van olyan befektetési lehetőség a kedvező lakossági állampapírhozamoknak köszönhetően, amellyel a magánszemélyek jelentős reálkamatot érhetnek el.

Március vége felé a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ugyan tíz bázisponttal megemelte az egynapos betéti kamatot, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. (Ez esetben –0,05 százalékra emelkedett.) A jegybank ugyanakkor nem beszélt kamatemelési ciklusról, hangsúlyozva, hogy monetáris politikája adatvezérelt marad, azaz az időközben érkező, inflációt befolyásoló adatok alapján hoz döntést. Ez most is így történt, miután keddi kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon: az alapkamat maradt 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét- és hitelkamat, vagyis a kamatfolyosó két széle pedig –0,05 és 0,9 százalék.

A magyar gazdaság teljesítménye nem adott okot a kedvezőtlen devizapiaci folyamatokra
Fotó: REUTERS/Brendan McDermid

Az MNB úgy indokolta a döntést, hogy míg korábban aszimmetrikus volt az inflációs kockázat (a hazai erős fogyasztásbővülés felfelé hajtotta az árakat), addig most ez szimmetrikussá vált, mivel a hazai folyamatokat ellensúlyozza a lassuló európai konjunktúra miatt megjelenő lefelé mutató hatás. Ráadásul a nagy jegybankok jelentős része is kamatot csökkentett a közelmúltban, vagyis globális viszonylatban is lazult a külső monetáris környezet is. Az MNB szerint a magyarországi infláció ugyan átmenetileg meghaladta a háromszázalékos, célul megjelölt küszöbszintet, az említett hatások kiegyenlítettebb viszonyokat hoznak, s a pénzromlás átlagos üteme jó eséllyel a megjelölt három százalékon stabilizálódik majd.

Továbbra is laza, támogató monetáris politikára lehet számítani, az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt vélhetően nem lépi meg a jegybank – tartják az elemzők, miután a Monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén ismételten változatlanul 0,90 százalékon hagyta a központi rátát. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli, jövőre sem valószínű szigorítás; egyrészt a vezető jegybankok tovább lazíthatnak, másrészt mert az infláció várhatóan a jövő év második felében sem haladja meg, sőt akár alul is múlhatja a háromszázalékos célt.

Mindezek figyelembevételével jegybanki kamatemelésre várva nincs értelme a forinttal spekulálni, és ugyanígy értelmetlen az emelés elmaradása miatti tartós forintgyengülésre játszani. Mindezt valószínűleg be is látták mindazok, akik a hazai nemzeti valuta további gyengülését várták. Így a forint árfolyama akár tartósan vissza is térhet az idei év korábbi részé­ben megszokott, eurónként 320–328 közötti sávba.