– Ma már a világ számos területén vízválsággal küzdenek, valóra vált tehát az, amiről hat éve, az első Budapesti víz-világtalálkozón még fenyegető jövőképként beszéltünk. A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, amely valójában az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye – hangsúlyozta tegnap Áder János a Budapesti víz-világtalálkozón. A köztársasági elnök a távirati iroda közlése szerint kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot. Napjainkban legalább négymilliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában. Az ENSZ szerint 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására, az igény pedig a mai szinthez képest legalább 20-30 százalékkal növekszik majd 2050-ig.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Áder János kitért arra is, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem tíz százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 esztendőben. A köztársasági elnök hozzátette: korábban a hazai szennyvíz mindössze húsz százalékát tisztítottuk meg, mára ez az arány 90 százalékos, ám a több milliárd forintos beruházások megtérülnek.
António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetében arra emlékeztetett: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a túl sok víz, a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat. A főtitkár, valamint a résztvevők szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll.
