Mára valósággá vált a vízválság

A vízválság megelőzése érdekében globális összefogásra van szükség, ellenkező esetben az élelmiszer- és energiaellátás kerül veszélybe – összegezték a Magyarország által kezdeményezett Budapesti víz-világtalálkozó nemzetközi konferencia résztvevői. Itthon ugyan nem várható vészhelyzet, ám az ellátás jelenlegi szintjének hosszú távú fenntartása különféle beruházásokat követel meg.

Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke (balra) és Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszter Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Ma már a világ számos területén vízválsággal küzdenek, valóra vált tehát az, amiről hat éve, az első Budapesti víz-világtalálkozón még fenyegető jövőképként beszéltünk. A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, amely valójában az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye – hangsúlyozta tegnap Áder János a Budapesti víz-világtalálkozón. A köztársasági elnök a távirati iroda közlése szerint kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot. Napjainkban legalább négymilliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában. Az ENSZ szerint 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására, az igény pedig a mai szinthez képest legalább 20-30 százalékkal növekszik majd 2050-ig.

Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke (balra) és Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszter
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János kitért arra is, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem tíz százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 esztendőben. A köztársasági elnök hozzátette: korábban a hazai szennyvíz mindössze húsz százalékát tisztítottuk meg, mára ez az arány 90 százalékos, ám a több milliárd forintos beruházások megtérülnek.

António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetében arra emlékeztetett: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a túl sok víz, a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat. A főtitkár, valamint a résztvevők szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll.

A háromnapos világtalálkozóra 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint harminc miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és vízügyi szakértők is eljöttek. A kormány 2013 októberében rendezte meg először a találkozót Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére.