Székelyföld sikertérképének titka

A mesterséges intelligenciát választotta központi témájául az elmúlt héten tartott Digitális Székelyföld elnevezésű konferencia. A marosvásárhelyi rendezvény immár a hetedik volt a sorban, amely azt igyekszik tudatosítani, hogy az adat és a digitalizáció ígérkezik a régió legújabb és legígéretesebb erőforrásának.

Bár sokak szerint még a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozik, a mesterséges intelligencia itt kopogtat a küszöbünkön – hangzott el a megnyitón. Néhány nappal később a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mellett a konferencia egyik fő szervezőjének számító IT Plus Klaszter elnöke, Bihari Béla már úgy ítélte meg, hogy a jövőben talán kissé követhetőbb iramban kell elővezetni a digitalizáció legfontosabb trendjeit. „Nem feltétlenül a kéziféket behúzva kell megpróbálnunk haladni az információs sztrádán, hanem célszerűbb nagyobb mértékben figyelembe vennünk, hogy egy Ferrari birtoklásával nem válik valaki egy csapásra Forma 1-es világbajnokká” – folyamodott autós hasonlathoz a sepsiszentgyörgyi IT-s szakember.

Következtetéseit mindenekelőtt arra alapozta, hogy sokakban változatlanul jelentős mentális gátak tornyosulnak a digitalizáció folyamata feldolgozásának útjában. A székelyföldi önkormányzatok munkájának digitalizációját segíteni kívánó kezdeményezés gazdái ugyanis azzal szembesülnek, hogy bár egyre több eszköz áll a hivatalok rendelkezésére, használatuk hatékonysága roppant alacsony szintű – jelentős részben a hivatali munka, az adminisztrációs folyamatok nehézkessége miatt. „A képzéseknek köszönhetően fejlődnek az önkormányzati digitális kapuk, a hivatalban az ügyfél már egyre ritkábban kérdez vissza, hogy plusz harminc fokban hogyan tud lefagyni a rendszer, ezzel együtt rengeteg a kihasználatlan lehetőség” – fejtette ki Bihari Béla. A konferenciasorozat eredőjénél amúgy a háromszékiek állnak. Az ötlet a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretén belül született, 2013 szeptemberében az ott összeülő informatikus szakemberek határoztak egy tagozat alapításáról, amely megjelenítené Székelyföldet a világ IT-térképén.

A digitális jólét, az okos város, a mesterséges intelligencia kutatások, a digitális mezőgazdaság, vagy az IT-oktatás témáit körüljáró beszélgetések és előadások közül a legnagyobb érdeklődést a világhírű fizikus, Barabási Albert László és Kolumbán Gábor közgazdász, a Civitas Alapítvány vezetőjének „duettje” váltotta ki. A kis tanyán minél természetközelibb életet élni próbáló Kolumbán szerint figyelembe kell venni, hogy Székelyföldre még mindig a tradicionális társadalom a jellemző, sokan élnek természetközelben, ám a természetközeli élet, az állattartás, a kézműves mesterségek végzése nehéz megélhetést biztosít. Barabási Albert László meggyőződése, hogy a digitális eszközök felhasználásával kell bemutatni a székelyföldi értékeket, ezek az IT segítségével kommunikálhatók a világ felé. A siker képlete pedig soha nem az egyénről, hanem a közösségről szól, közösségben lehetünk sikeresek, ott tudjuk kamatoztatni ötleteinket, tehetségünket, senki nem lehet önmagában sikeres, csakis közösségben, a közösség által – emelte ki.

Kolumbán Gábor a biodiverzitást tartja a térség egyik legfontosabb értékének, amelynek felmutatásával sikeressé lehet tenni a vidéket. „Székelyföld biodiverzitását úgy lehetne megőrizni, ha hangsúlyt fektetnének a jellegzetes és egészséges élelmiszerekre, ezeket kellőképp népszerűsítenék. „Az IT eszközök segítségével követni lehetne egy-egy termék előállítását, bizonyítani eredetiségét, ezáltal megfelelő árban lehetne értékesíteni. Nem kell sok időnek eltelnie, hogy a DNS segítségével meg tudjuk mondani: az üzletben vagy akár a balavásári tetőn kínált hagyma holland import vagy hagyományos kibédi hagyma. Akkor a termelő vagy az üzlet is bizonyítani tudja a termék származását, és a hagyományos, eredeti termékek értéke nőni fog” – magyarázta Barabási.

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora üdvözölte a szervezők merészségét, amellyel a mesterséges intelligencia témájához nyúltak. „Meggyőződésem, amit Raymond Kurzweil, napjaink Edisonja mondott: a mesterséges intelligencia teljesen megváltoztatja a jövőnket, e kor küszöbén vagyunk. 2020-2030-ra itt lesznek a nálunk okosabb gépek, és ezzel az állapottal együtt kell élni” – mondta a rektor, aki arra is büszke, hogy a Sapientia is zászlajára tűzte a mesterséges intelligenciát.