Míg Budapesten és közvetlen környezetében már a 46 százalékos arányt közelíti az új lakossági állampapírok állományának aránya, a vidék viszonylatában ugyanez a mutató még a legaktívabb északnyugati országrészben sem éri el a hét százalékot. Érdemes lenne megfontolni, hogy – különösen a jelenleg kiemelten jó hozamot fizető Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) – továbbra is csak a Magyar Államkincstártól lehessen-e vásárolni, vagy, akár a posta hálózatát is bevonva, a mainál lényegesen hatékonyabban kellene teríteni az ország minden részében a lakosság számára kedvező befektetési formát − hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Nagy Márton a MÁP+ népszerűségét tudakoló kérdésünkre elmondta: a statisztikai adatok alakulásán hónapról hónapra nyomon követhető a lakossági készpénzállomány átrendeződése.
− Bár a háztartások készpénzállománya érdemben még nem csökkent, a növekedésében határozott lassulás figyelhető meg − fogalmazott a jegybank alelnöke lapunknak.
A MÁP+ országosan lassú terjedése azonban csak egy egészen kicsiny része az MNB által a hazai bankrendszerrel szemben megfogalmazott kritikának. Nagy Márton szerint tudatos, hatékony és a bizalmat visszaszerző modern magyarországi bankrendszerre van szükség, amelyben többtucatnyi helyett öt univerzális nagybank dominál, a mainál hozzávetőleg 30 százalékkal kevesebb a bankfiók, míg az online bankolók aránya az összes internethasználón belül eléri a 90 százalékot. A termékek és szolgáltatások esetében a hitelintézetek nem lesznek képesek versenyben maradni az 1-1,5 százalékos devizaátváltási marzsukkal a gyakran ingyen váltó és egyébként gomba módra szaporodó fintech cégekkel szemben.
Nagy Márton kijelentette: az MNB finomhangolásos politikája meghozta az eredményt; miközben a világ jegybankjainak kétharmada ma sikertelen, nem tudja teljesíteni inflációs célját. Hazánk jó pályán halad, csak arra kell vigyázni, hogy ezt el ne rontsuk − ezt az alelnök már a Portfólió.hu tegnapi konferenciáján hangoztatta. Hozzátette: arra kell ügyelni, hogy a növekedés beruházásalapú legyen a fogyasztásalapú helyett. A beruházási rátának el kell érnie minimum a 25 százalékot, s tartósan legalább kétszázalékos növekedési többletet kell produkálnunk az eurózónához képest. A következő 5-10 évre teljesen el lehet felejteni a magas kamatokat, a globális kötvénypiac 15 százaléka ma negatív hozamú állomány. Elmondta: gyakorlatilag világviszonylatban eltűnt az infláció, itthon is inkább a mutató három százalék alá esése jelenthet problémát, nem a növekedése.
