
Fotó: MTI/Manek Attila
Magyarországon mintegy 43-45 ezer magánszálláshely működik, zömmel a termálvárosokban, kiemelt vidéki üdülőhelyeken, illetve a fővárosban. Közülük akadnak, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak, mások, például a hévízi, a büki, egri szolgáltatók önálló szövetségként végzik munkájukat – mondta megkeresésünkre a Magánszállásadók Szövetségének elnöke. Mörk László elmondta, a hévízi minőségbiztosítási rendszer bevezetése előtt lassan emelkedett a minősített, azaz koronás szálláshelyek száma, ami évente nagyjából 20-30 között mozgott. A koronás tanúsítvány, illetve védjegy elnyerésének feltételeit rögzítő hévízi követelményrendszer bevezetése után viszont látványos fejlődés volt tapasztalható.
– Előfordult olyan szezon, amikor ez a növekmény megháromszorozódott – közölte az elnök.
Ősszel is tart még a magánszálláshelyek szezonja, a Balatonnál például ebben az évszakban rengeteg tartalmas, természetben tett rövid utazást tehetnek a térség látogatói. Sokan kifejezetten a szállodák helyett a családiasabb, személyesebb hangulatú szálláslehetőségeket keresik, ezek a boros régiók, pincészetek, őszi rendezvényt meghirdető települések környékén az időjárástól függően még október végén, novemberben is sűrűn fogadnak látogatókat, ugyanakkor a kis piaci szereplők közül sokakat szezonzárásra késztet a hidegre váltó időjárás. Az év végi ünnepkör külön műfaj, számos vidéki turisztikai úti cél környékén az advent idején, illetve szilveszterre külön programokkal készülnek a helyiek, ahol a magánszállásadók is készülnek a várható vendégforgalomra, de jellemző az is a magánkiadóknál, hogy visszatérő vendégeik töltik meg a szobákat a kiemelt eseményeken.
A felmérések azt mutatják, hogy a Balatonnál időző magyarok több mint egyharmada apartmant választ szálláshelyként a nyáron is. A kertkapcsolat nélküli, kis méretű összkomfortos lakások, apartmanok iránt Hévízen, Balatonlellén, Zamárdiban, Keszthelyen, Balatonbogláron, Földváron és Almádiban mutatkozik élénkülő kereslet ebben az évben – tudtuk meg a piaci tapasztalatokat. Újabban megfigyelhető a szállodákból az apartmanokba történő „átköltözés” tendenciája is. A gyerekekkel nyaralók egy része ugyanis szívesebben tölt el 8-10 napot egy viszonylag olcsó, de otthonos, barátságos magánszálláshelyen, mint egy drágább balatoni szállodában, és egyre többen térnek vissza a már megszokott vendégházba, apartmanszállásra is, amelyek a megújuló szolgáltatásaik minőségi fejlesztésével tudják egyre inkább felvenni a versenyt a hagyományos hotelhangulattal. Ezt erősíti, hogy újabban a leromlott állapotú, korábban magánkézbe került tóparti szállodákat is több helyütt jól jövedelmező apartmanházzá alakítják át.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!