Újra hódít a zimmer frei

Idén minden szálláshely-kategóriában nőtt az értékesített vendégéjszakák száma a belföldi turizmusban, nyáron a kisebb pénzűek köré­ben gyakoribb „szobáztatás” is reneszánszát élte a népszerű vízparti pihenőhelyeken. A Balatonnál az 1990-es években divattá vált „zimmer frei” magánkiadói és a vendégházak, apartmanok üzemeltetői is sűrűn cserélgették a turisták ágyneműit a főszezonban, köszönhetően annak is, hogy a felfutó területen egyre több önkormányzat nyújt segítő jobbot a legkisebb piaci szereplőknek.

Manapság már nem a régimódi színvonalon fogadják a látogatókat Fotó: MTI/Manek Attila

Ma már csak megmosolyogtató emlék az 1990-es évek „zimmer frei” korszaka, a balatoni üdülőhelyek egy része ugyanis napjainkban – ha van helyben szállodai kapacitás, ha nincs – egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a magánszálláshelyek lakói alkalmi otthonukban is jól érezzék magukat, ne csak a strandokon, kirándulóhajókon élvezzék a balatoni pihenést. Nincs fontosabb a vendég elégedettségénél, ezért jóval több kell annál, mint amit huszonöt-harminc éve kínálni tudtak a magánszállásadók – vallják a hévízi, illetve a Balatoni Riviéra Turisztikai Egyesülethez kapcsolódó öt üdülőhelyen.

Hévízen ismerte fel elsőként az önkormányzat a magánszállások minőségi fejlesztésére adott támogatás hosszú távú jelentőségét, hogy az ehhez adott támogatás növeli a vendégéjszaka-forgalmat és ezzel a város bevételének számító idegenforgalmi adót. A fürdővárosban a 2018-ban beszedett idegenforgalmi adóból (ifa) elkülönített 16 millió forintos keretből 110 nyertes pályázó együttesen 13 és fél millió forint fejlesztési pénzhez jutott, ezzel idén összesen 14,739 milliós önkormányzati támogatáson „osztozik” 113 magánszállásadó Hévízen. A támogatás elnyerésének feltétele a szálláshely 2, 3 vagy 4 koronás minősítésének megléte, a fejlesztési hozzájárulást a nyertes vendégházgazdák egyebek között klímaberendezések, televíziókészülékek, túrakerékpárok, kerti bútorok vásárlására, továbbá szauna, gyerekjátszóhelyek kialakítására fordíthatják.

Az alsóörsi szállásadók a befizetett idegenforgalmi adójukból akár félmillió forintot forgathatnak vissza szálláshelyfejlesztésre – a szobakiadók három év ifabefizetés vállalásával az önrész mellett minimum hatvanezer, maximum 500 ezer forint támogatásra pályázhatnak.

– A rövid távú cél a vendégelégedettség javítása, míg a közép- és hosszú távú szándék a forgalom növelése – olvasható a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület tájékoztatásában, amely Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak versenyképességének javítását segíti. Az érintett települések magánszállásadói az alsóörsi pályázati kiírás szerint például ingyenes wifiszolgáltatás kialakítására, tűzrakó-, grillező-, kemencehely kiépítésére, illetve szauna, jakuzzi, kül- és beltéri játszóhelyek kialakítására kérhetnek segítséget.

Manapság már nem a régimódi színvonalon fogadják a látogatókat
Fotó: MTI/Manek Attila

Magyarországon mintegy 43-45 ezer magánszálláshely működik, zömmel a termálvárosokban, kiemelt vidéki üdülőhelyeken, illetve a fővárosban. Közülük akadnak, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak, mások, például a hévízi, a büki, egri szolgáltatók önálló szövetségként végzik munkájukat – mondta megkeresésünkre a Magánszállásadók Szövetségének elnöke. Mörk László elmondta, a hévízi minőségbiztosítási rendszer bevezetése előtt lassan emelkedett a minősített, azaz koronás szálláshelyek száma, ami évente nagyjából 20-30 között mozgott. A koronás tanúsítvány, illetve védjegy elnyerésének feltételeit rögzítő hévízi követelményrendszer bevezetése után viszont látványos fejlődés volt tapasztalható.

– Előfordult olyan szezon, amikor ez a növekmény megháromszorozódott – közölte az elnök.

Ősszel is tart még a magánszálláshelyek szezonja, a Balatonnál például ebben az évszakban rengeteg tartalmas, természetben tett rövid utazást tehetnek a térség látogatói. Sokan kifejezetten a szállodák helyett a családiasabb, személyesebb hangulatú szálláslehetőségeket keresik, ezek a boros régiók, pincészetek, őszi rendezvényt meghirdető települések környékén az időjárástól függően még október végén, novemberben is sűrűn fogadnak látogatókat, ugyanakkor a kis piaci szereplők közül sokakat szezonzárásra késztet a hidegre váltó időjárás. Az év végi ünnepkör külön műfaj, számos vidéki turisztikai úti cél környékén az advent idején, illetve szilveszterre külön programokkal készülnek a helyiek, ahol a magánszállásadók is készülnek a várható vendégforgalomra, de jellemző az is a magánkiadóknál, hogy visszatérő vendégeik töltik meg a szobákat a kiemelt eseményeken.

A felmérések azt mutatják, hogy a Balatonnál időző magyarok több mint egyharmada apartmant választ szálláshelyként a nyáron is. A kertkapcsolat nélküli, kis méretű összkomfortos lakások, apartmanok iránt Hévízen, Balatonlellén, Zamárdiban, Keszthelyen, Balatonbogláron, Földváron és Almádiban mutatkozik élénkülő kereslet ebben az évben – tudtuk meg a piaci tapasztalatokat. Újabban megfigyelhető a szállodákból az apartmanokba történő „átköltözés” tendenciá­ja is. A gyerekekkel nyaralók egy része ugyanis szívesebben tölt el 8-10 napot egy viszonylag olcsó, de otthonos, barátságos magánszálláshelyen, mint egy drágább balatoni szállodában, és egyre többen térnek vissza a már megszokott vendégházba, apartmanszállásra is, amelyek a megújuló szolgáltatásaik minőségi fejlesztésével tudják egyre inkább felvenni a versenyt a hagyományos hotelhangulattal. Ezt erősíti, hogy újabban a leromlott állapotú, korábban magánkézbe került tóparti szállodákat is több helyütt jól jövedelmező apartmanházzá alakítják át.