Visszatérnek hazánkba a külföldön dolgozó magyarok

A visszaáramlás oka egyrészt a családalapítással kapcsolatos motiváció, másrészt az, hogy a magyar bérek 77 hónapja dinamikusan nőnek.

Nagy Kristóf
2019. 10. 08. 13:40
A vendéglátás területe is vonzóbb lett (illusztráció) Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mind többen térnek vissza Magyarországra a nyugat-európai országokban dolgozó magyarok – közölte tegnap Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közmédiá­ban elmondta, a szabad munkaerő-áramlás miatt pontos adatok ugyan nincsenek, de a társadalombiztosítási és egyéb bejelentések is arról tanúskodnak, hogy egyre többen térnek vissza. Emellett a korábban szinte kiürült építőiparban és vendéglátásban is megjelentek a munkavállalók. Az elnök szerint a legtöbben Németországból és Ausztriából jönnek haza. A visszaáramlás oka egyrészt a családalapítással kapcsolatos motiváció, másrészt az, hogy a magyar bérek 77 hónapja dinamikusan nőnek. Palkovics ugyanakkor megjegyezte: a hazai keresetek a nyugat-európai országok átlagbéreinek még mindig csak a negyedét, harmadát érik el.

A vendéglátás területe is vonzóbb lett (illusztráció)
Fotó: Bach Máté

Korábban írtuk: az Európai Unió tagállamaiban tavaly kevesebb magyar élt, mint egy évvel korábban, ráadásul az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a külföldi magyarok foglalkoztatottsága más nemzetekhez képest a legmagasabb. Nem lettünk tehát kivándorlóország: a 15 és 64 év közötti magyarok 6,8 százaléka, 441 544 fő élt valamelyik uniós országban tavaly, míg 2017-ben számuk 446 183 volt. Az ő foglalkoztatottságuk volt ráadásul a legnagyobb arányú: 81,6 százalékuk, 360 300 fő dolgozott. Magyarország az alacsony elvándorlási arányú tagállamok közé tartozik. A nyilvántartás szerint a nyugat-európai országok állampolgárai elenyésző arányban telepedtek le tavaly más uniós országban, jellemzően két-három százalékuk. A régiónkból Csehország mutatója 3,3 százalék, ezt követi hazánk 6,8 százalékos aránnyal, míg Kelet-Közép-Európa más országainak elvándorlási mutatója ennél jóval magasabb a 15–64 éves korcsoportban.

Romániát érinti legsúlyosabban az elvándorlás, világviszonylatban csak Szíriában magasabb az országot elhagyók száma. Az ENSZ becslései szerint az ország uniós csatlakozása, azaz 2007 óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból, a reális szám azonban inkább az ötmillióhoz van közelebb. Csak tavaly mintegy hetvenezer fővel csökkent Románia lakossága.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.