– A black friday, azaz a fekete péntek akciók időszaka idén nagyon hamar elkezdődött, a webáruházak több héten keresztül is hirdetik a kedvezményes ajánlatokat vagy több alkalommal is kínálnak fekete pénteki árengedményt. A kollégák november eleje óta figyelik és rögzítik képernyőfotóval a különböző honlapokat annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az akciós napokon valós árengedményt adnak-e a cégek – mondta lapunk megkeresésére Cseresnyés Péter az első idei tapasztalatok kapcsán.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára kifejtette: a szaktárca munkatársai több esetben is azt tapasztalták, hogy a black friday idején teljesen megváltozott a weboldalak felépítése. – Ez a gyakorlat megnehezíti az eligazodást a termékek és akciók között, ami nemcsak a megvásárolni kívánt termékeket már korábban kiválasztó, tudatos fogyasztóknak jelenhet problémát, hanem a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során is bonyolultabbá teszi az ártörténet vizsgálatát, a termékek régi és új árainak összehasonlítását – jegyezte meg Cseresnyés Péter. Mint mondta, az online áruházak rendszeres vizsgálatával a tárca mostanra visszaszorította a lehetséges jogsértéseket, amivel sikerült a korábbi 50 százalékról 17 százalékra csökkenteni a visszaélésekről szóló kísérletek arányát, így ma már kevésbé kockázatos az internetes vásárlás.
Fotó: Bach Máté
Van, aki ellenáll
A túlfogyasztás elleni fellépés jegyében kijelölt Ne vásárolj semmit! napot először 2004-ben tartották meg Magyarországon. Azokban az országokban, ahol a mértéktelen vásárlás már korábban elhatalmasodott, ott több mint tíz éve tartják meg a fogyasztói böjt ünnepét. A tematikus nap internetes oldalán az olvasható, hogy idén több mint hatvan országban több százezer ember vesz részt az egynapos vásárlási szünetben. Idén a szervezők azt tanácsolják, ezen alkalomból a pénzköltés helyett csak tájékozódjanak a fogyasztók, miből készülnek, honnan származnak a megvásárolni kívánt árucikkek, az élelmiszerek esetében pedig a Tudatos Vásárlók Egyesületének mobiltelefonos alkalmazására hívják fel a figyelmet. Az E-szám kereső az élelmiszer-adalékanyagok, más néven E-számok közötti tájékozódást segíti. Az internetkapcsolat nélkül is használható appban megtalálhatók az élelmiszer-adalékok jelölői szám és név szerint, amelyek szűrhetők a felhasználásuk alapján is.
A fogyasztóvédelmi hatóság a nyugodt ünnepi felkészülés érdekében az év végén fokozza a jelenlétét az online térben. Az ITM IT Laboratóriuma ezzel együtt egész évben ellenőrzi a webáruházakat, ahol a black friday kezdete előtt kiemelten vizsgálja az elállási, szállítási és fizetési feltételekről szóló tájékoztatást és az árképzést. A próbavásárlások és a honlapok ellenőrzése során a szakemberek úgy tapasztalják, a leggyakrabban az elállással, jótállással kapcsolatban merülnek fel problémák, emellett sokszor hiányos a vitarendezési lehetőségekről szóló tájékoztatás a virtuális boltokban.
A minisztérium a tudatos vásárlás támogatására e-kereskedelmi tájékoztatót, internetes „kisokost” is összeállított az ellenőrzések tapasztalataiból, amely a Fogyasztóvédelem.kormány.hu oldalon nyolc pontban foglalja össze a virtuális vásárlással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.
Becsapják a vevőt
A november–decemberi, akciókkal teli időszakban a költekezés előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a kereskedő által kínált kuponok, utalványok, leértékelések valóban érdemi kedvezményt tartalmaznak-e, és arról is, hogy az üzlet vagy webáruház teljes árukészletére vagy csak meghatározott termékekre érvényes az árengedmény – sorolta a főbb szempontokat a szakminisztérium. Felhívták a figyelmet: a black friday kapcsán és az adventi időszakban megszaporodnak azok a honlapok, amelyek többnyire egyszerű felépítésűek, nagyon kedvezőnek tűnő ajánlatokkal kecsegtetnek, ám teljesítés helyett jellemzően becsapják a vásárlót. Gyanúra okot adó jel lehet, ha a weboldalon feltűnően nagy árengedménnyel csábítanak, miközben nem található a portálon konkrét információ az eladóról, és a közvetlen kapcsolattartás lehetősége sincs feltüntetve. Gyakori, hogy csak egy űrlapon lehet kommunikálni az eladóval, és nincs fizikai címe, e-mailes elérhetősége, telefonszáma a vállalkozásnak. Ha a fogyasztó külföldi áruházból rendelt, probléma esetén fordulhat az ITM-en belül működő Európai Fogyasztói Központhoz, amely a határon átnyúló ügyekben jár el eredményesen.
