Ha szélerőművekkel szeretnénk kiváltani Paks II-t, akkor a Balatonnál is nagyobb területre, 648 négyzetkilométerre lenne szükség a mérnök számításai szerint. Hárfás Zsolt hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nap- és a szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, így a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni ezeket.
Vagyis a beruházási költség Paks II mintegy 3700 milliárd forintos költségének többszöröse lenne. A mérnök szerint a nap- és a szélerőművek időjárás-függősége miatt óriási tartalékra, kiegyenlítő kapacitásokra is szükség van a rendszer stabilitása, valamint a fogyasztók biztonságos kiszolgálása érdekében. Ezeknek a költségeit, illetve a kötelező átvétel és a hálózatfejlesztés bekerülését a fenti összegek nem tartalmazzák – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Gyakori érv a megújulók mellett az is, hogy szinte ingyen termelnek áramot. – Ha ez így lenne, akkor nem támogatta volna a német államkassza az ilyen erőművek működését csak idén 27,3 milliárd euróval (9067 milliárd forinttal) – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Hangsúlyozta azt is, hogy emellett a berlini lakossági fogyasztó csaknem 108 forintot fizet kilowattóránként, míg egy budapesti 38 forintot.
Az IEA a szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelés növeléséhez egyaránt elengedhetetlennek tartja a megújuló és a nukleáris kapacitások növelését. Előbbi szektor 2040-ig 15 600 milliárd dollárt emészthet fel világszerte, de a szervezet szerint érdemes fenntartani az utóbbit is, ellenkező esetben a következő húsz évben a harmadára zuhanhat a nukleáris alapú áramtermelés Európában, ami négymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásával járna.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!