Egyre több, nem szakmai forrásból hallani, hogy meg lehet oldani száz százalékban megújuló forrásból az energiaszükségletünket. Legutóbb Katrin Göring-Eckardt, a német Zöldek frakcióvezetője beszélt ilyesmiről az Indexnek, ám a teológiát tanult politikus nem részletezte az energetikai rendszer átalakulásáról szóló elképzelését.
A kétségtelenül jól csengő kijelentést ritkán követi adatokkal alátámasztott magyarázat, ezért szakértői állásfoglalásokat vizsgáltunk meg. Számoltak például a Nemzetközi Energiaügynökségnél (IEA), és arra jutottak, hogy ugyan lehetséges Magyarország teljes áramigényét megújuló alapú termelők segítségével fedezni, ám nem éppen triviális kihívásokkal kellene szembenézni. A kalkulációt legutóbb Varró László, a szervezet szakembere mutatta be az Energy Investment Forum 2019 nevű eseményen, a számításokat akkor a Magyar Nemzet is ismertette.
Fotó: Havran Zoltán
Eszerint ha a jelenlegi fogyasztáshoz hasonlóan negyven terawattóra áramot szeretnénk előállítani a meglévő lehetőségeinkkel, és feltesszük, hogy egyenlő arányban osztjuk szét a termelést, akkor tizenhatezer focipályányi napelemre és huszonötezer focipályányi szélparkra lenne szükség.
Emellett a teljes mezőgazdasági terület felén, 2,7 millió hektáron kellene energetikai célú növénytermesztést folytatni. A geotermikus energia kiaknázásához egy olimpiai medencényi forró vizet kellene átforgatni négypercenként. És ez csupán a kapacitás kérdése, a rendszerszabályozási, rendelkezésre állási és infrastrukturális kihívások szintén súlyos kérdések, nem szólva a pénzügyi nehézségekről. Mindazonáltal a szakértő a magyarországi napelemes kapacitások felívelését az egyik legjobb folyamatnak nevezte.
Magyarországon időről időre felvetik azt is, hogy miért ne lehetne a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás, Paks II költségeit megújulókba fektetni. – Ilyesmi kizárólag elméleti, papíron létező kérdés lehet, tekintettel arra, hogy az időjárásfüggő áramtermelők nem biztosítanak folyamatos és egyenletes ellátást, más a funkciójuk, mint az úgynevezett zsinórterméket előállító atomerőműveknek – hangsúlyozta a lapunk által megkérdezett atomenergetikai szakértő. Hárfás Zsolt energetikai mérnök számításokkal is szolgált: ha a két új paksi blokk teljesítményét, 2400 megawattot (MW) szeretnénk napelemekkel pótolni, akkor közel 17 és fél ezer MW kapacitásra lenne szükség. Ehhez 7875 milliárd forint beruházási költség és mintegy 2756 milliárd forint uniós támogatási igény társulna, nem beszélve a napelempark területigényéről: nagyjából 390 négyzetkilométerről, vagyis Debrecen területével szinte megegyező nagyságú alapterületről lenne szó.
