Öt év múlva újabb űrhajósunk lesz

Magyarország 2024-ben űrhajóst küldene az űrbe – jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség Space19+ miniszteri konferencián Sevillában. A következő magyar vonatkozású eseményre nem kell eddig várni: várhatóan holnap két magyar fejlesztésű műholdat indítanak útnak Új-Zélandról.

Farkas Bertalan (jobbról) 1980-ban közel nyolc napot töltött a Föld körül Fotó: MTI

Magyarország jövőre ünnepli az első, 1980-ban végrehajtott magyar űrrepülés évfordulóját. Farkas Bertalan vadászpilóta űrhajóskiképzése 1978-ban kezdődött, két évvel később, 1980-ban a Szojuz-36 fedélzetén hét napot és húsz órát töltött az űrben. A következő magyar származású asztronauta a Magyarországon született Charles Simonyi volt, aki a Microsoft egyik vezetőjeként került olyan anyagi helyzetbe, hogy 2007-ben és 2009-ben egyaránt kifizethette a több tíz millió dollárba kerülő utat. Simonyi után egyetlen űrturista indult, majd leállították ezt a programot. Az amerikai űrsiklók nyugdíjazása után ugyanis csak az orosz eszközökkel tudták hozni-vinni az űrhajósokat, nem maradt szabad hely a kalandvágyó üzletembereknek. Arról még nem született döntés, hogy ki lehet a következő magyar űrhajós, az ellenben egyértelmű, hogy orosz űrhajó fedélzetén jut el a Nemzetközi Űrállomásra.

– Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarországnak ez egy újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése, és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésével – fogalmazott a magyar tárcavezető.

Szijjártó Péter a nemzetközi konferencián beszámolt arról, hogy Új-Zélandról felbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját, amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben. A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson Föld körüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműholdflottát építünk – idézte a miniszter szavait az MTI. – Sajnos Magyarország ebben az iparágban eddig nem volt tényező, dacára annak, hogy magyar vállalatok és magyar egyetemek nagyon sok és nagyon komoly kapacitást, szaktudást és technológiát halmoztak fel ezen a területen – mondta Szijjártó Péter.

Farkas Bertalan (jobbról) 1980-ban közel nyolc napot töltött a Föld körül
Fotó: MTI

Az első, űrbe küldött magyar műhold a Masat-1 volt. A mintegy ötéves fejlesztés eredményeként elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak a Francia Guyana-i Kourou melletti űrkikötőből, és csaknem három éven át kiválóan működött.

A sikeres fejlesztésen felbuzdulva több magyar műhold fejlesztése indult meg egymással párhuzamosan. Az első magánkézben lévő, az új-zélandi Mahia-félszigeten található 1-es indítóhelyről – ha minden jól megy – holnap startol a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P, és a magánfinanszírozású ATL-1. Az Alba Orbital tárolójából a Rocket Lab felbocsátócég Electron típusú rakétájának segítségével állítják pályára ezeket. A SMOG-P műhold egy egység PocketQube (1PQ) méretű, 5×5×5 centiméteres pikoműhold, a műegyetemi csapat bevonásával kifejlesztett magyar ATL-1 mérete 5×5×10 centiméter. Helyi idő szerint várhatóan 8.56 és 10.22 között bocsátják fel a magyar műholdakat. A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1PQ méretű műholdmisszió.