Enyhült a lakossági szigor a hamisított termékek iránt. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása szerint ebben az évben a magyarok alig több mint a fele ítéli el a hamis termékek árusítását.
Tavaly még 63 százalék volt azok aránya, akik bűncselekménynek tartják az eredeti, gyakran márkás termékek silányabb minőségű, néhol veszélyes utánzatának értékesítését. A magyarok legnagyobb mértékben, 92 százalékos arányban a bizonytalan forrásból származó gyógyszereket utasítják el, ami enyhe visszaesést jelent, mert 2012 óta eddig mindig 94–95 százalék között alakult ez az érték.
Hamis árucikkeket az idén a legnagyobb arányban a fiatal középkorúak (31–45 évesek), illetve az alacsony jövedelműek vásároltak. A magyar internetezők 17-18 százaléka nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet, illetve zenét.
Az illegális letöltést választók 56 százaléka azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ők egyébként öt százalékkal többen vannak, mint tavaly. A hamisítók előtt stabil piac mutatkozik: a meghatározó többség ugyanis egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá az online tartalmakhoz.
A Tokaji megnevezés is szerepel az Európai Unió és Kína között létrejött, száz európai és száz kínai terméket tartalmazó földrajzi árujelző oltalom alá helyezéséről szóló kétoldalú megállapodásban, aminek célja, hogy a rajta szereplő árukat védje az utánzatoktól és a visszaélésektől. A jegyzék olyan termékeket is tartalmaz, mint a champagne, a feta, az irish whiskey, a Münchener Bier, az Ouzo, a Polska Wódka, a Porto, a Prosciutto di Parma és a Queso Manchego.
