Jelentősen megemelkedett a fővárosi lakóingatlanok túlértékeltségének kockázata, mivel a budapesti lakásárak továbbra is a makrogazdasági alapok által indokolt szint fölött vannak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Lakáspiaci jelentése szerint bár több, a lakáspiacot meghatározó makrogazdasági mutató javult – emelkedett a családok rendelkezésre álló jövedelme, valamelyest tovább mérséklődött a munkanélküliségi ráta –, mindez nem tudta ellensúlyozni a drágulás ütemét a fővárosban. Ugyan előzetes adatok szerint 2019 harmadik negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme mind országosan, mind Budapesten mérséklődést mutat, ez a fővárosban továbbra is 19 százalékot meghaladó mértékű áremelkedést takar. Eközben országosan mintegy 15 százalékkal nőttek az árak, vagyis tovább nyílt az árolló a főváros és a vidék között, a falusi családi otthonteremtési kedvezményben (csok) érintett kistelepülések pedig érdemi leszakadást mutatnak az ország egyéb területeihez viszonyítva. Az újfajta csok fontosságát mutatja, hogy míg a szóban forgó 2486 település átlagára 2013-ban még a budapesti árak nagyjából negyedét tette ki, 2019 első felében – tehát a falusi csok júliusi bevezetése előtt – már csak mindössze 14 százalékát. A megyeszékhelyek átlagára 2018-hoz hasonlóan 2019-ben is a budapesti árszint felét teszi ki.
A jelentés hétfői bemutatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a drágulás nyomán Budapest mellett több vidéki nagyvárosban is jelentősen romlott a lakásvásárlás elérhetősége. Akár egy közepes méretű lakás árát, akár havi bérleti díját nézzük, Budapest az európai fővárosok között a hatodik legdrágábbnak számít, a régióból egyedül Prága előzi meg. Magyarországon azonban nem Budapesten, hanem Debrecenben a legrosszabb a helyzet, ahol több mint 12 évnyi helyi átlagjövedelemből jön ki egy átlagos méretű lakás ára.
Fotó: Éberling András
Nagy Tamás arra is kitért, hogy 2019-ben mérséklődött a lakáspiac forgalma. Az adásvételek száma országos átlagban mintegy öt százalékkal csökkent, ugyanakkor míg a kistelepüléseken 2018 azonos időszakával összevetve hat százalékkal több lakás, lakóház cserélt gazdát, addig Budapesten jelentősen, 29 százalékkal esett vissza a forgalom. Ez Nagy Tamás szerint egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz hatására következhetett be. Piaci beszámolók szerint a lakhatási kereslet most is erős, de a fővárosban a hagyományosan nagyobb befektetési célú kereslet érdemben csökkent.
