Állami szerepvállalással gyorsabban épülhet ki az 5G (X)

Küszöbön áll az ötödik generációs, azaz 5G mobilhálózatok terjedése, amely új dimenziót nyit a vezeték nélküli kommunikációban. Az ehhez szükséges összehangolt fejlesztésekben ugyanakkor az államnak is szerepet kell vállalnia, hiszen a gyors mobilinternet is a nagy teljesítményű alapinfrastruktúrán, vagyis optikai hálózaton alapul.

Nemzetközi példák szerint jellemző, hogy az állami és piaci szereplők közösen építik ki az 5G-infrastruktúrát, fejlesztik hálózataikat. A beruházások így gyorsabban valósulnak meg, az 5G-szolgáltatásokból eredő bevételek is hamarabb jelentkeznek, valamint nem kell párhuzamosan tervezni és kivitelezni, ami szintén gyorsítja a folyamatot, csökkenti a költségeket. A párhuzamosságok elkerülésével a kiépülő hálózat energiafogyasztása is kisebb, illetve a környezetre is kisebb vizuális és környezeti hatást gyakorol.

Az 5G, mobilszolgáltatók általi bevezetésének két fő szakaszát lehet megkülönböztetni. Az első, az úgynevezett korai kiépítés fázisa, amely már 2019-ben elindult, és a várakozások szerint 2023-ig tart majd. Ezekben az években a szolgáltatók az aukciókon elnyert 5G-frekvenciákat saját, meglévő bázisállomásaikon, 5G rádiós eszközök segítségével biztosítják. Új adótornyokat csak minimális számban építenek, az 5G-képes, úgynevezett rádiós hozzáférési hálózat mögött pedig még 4G-s rádiós hálózati központ működik majd. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az 5G ekkor még csak a nagyobb sebesség előnyét hozza el, de nem lesz képes még a korábbinál több eszközt kezelni, illetve a késleltetés sem lesz szignifikánsan alacsonyabb, mint korábban. Az állam ebben az időszakban a tornyok optikai elérésének kiépítésében, valamint kisebb részben új mobiltornyok létesítésében tud részt venni. – Az 5G kiépítése során kiemelten fontos a meglévő állami alapinfrastruktúra megfelelő kihasználása a bázisállomások optikai bekötéséhez, amelyben az MVM NET lehet a mobilszolgáltatók piacsemleges partnere. Az MVM NET rendelkezik az ország legnagyobb, állami tulajdonú optikai hálózatával, amelynek hossza a jelenleg futó fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re meghaladja majd a 15 ezer kilométert. Így kiemelkedő szerepe lesz az 5G által igényelt, nagy sebességű alaphálózatbiztosításában, mivel a mobiltornyokat olyan nagy sebességű, kimagasló megbízhatóságú, vezetékes, optikai hálózatnak kell kiszolgálnia, amely alkalmas a szükséges adatátviteli sebesség és egyéb specifikációk teljesítésére is. Az már ma is, az 5G igényei nélkül is létező piaci igény, hogy a jelenleg még vezeték nélküli, mikrohullámú kapcsolattal kiszolgált bázisállomások optikai bekötést kapjanak, amihez az MVM NET megfelelő kompetenciákkal és technológiával rendelkezik. Ráadásul az autópályák mellett futó optikai hálózat vagyonkezelőjeként a főbb útvonalak 5G-lefedésében minden más piaci szereplőnél jobb az MVM NET pozíciója. Ugyanakkor az már most prognosztizálható, hogy további optikai fejlesztésekre lesz szükség, ezért az államnak már a következő években, 2021-2022-től proaktívan el kell kezdenie a hálózat kiépítését, és piaci szereplők részére történő rendelkezésre bocsátását, továbbá a szolgáltatók motiválását, a kereskedelmi bevezetés mielőbbi elindítása érdekében.

Az 5G hálózatok működéséhez a technológia sajátosságai miatt a korábbinál több, sűrűbben elhelyezett bázisállomásra lesz szükség, ez pedig önmagában indokolja, hogy a szolgáltatók ne építsenek feleslegesen párhuzamos infrastruktúrákat.

A 2023-tól következő időszak a hálózatsűrítés fázisa lesz, amikor is, az előzetes becslések alapján elfogynak a szabad kapacitások (elsőként a fővárosban, 2025-re pedig vidéken is), így szükségessé válik az úgynevezett kiscellák építése és a hálózatsűrítés. Az 5G hálózat kiépítése során alapvető fontosságú az indokolatlan párhuzamos hálózati fejlesztések kiküszöbölése: elkerülendő, hogy jelentős többletköltséget eredményezzenek a fejlesztések. A nagyszámú városi bázisállomás létrehozásának igénye gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi a hálózatmegosztást, amelynek elősegítésében szintén indokolt az állami szerepvállalás.

A világ lakosságának közel kétharmada érheti el az 5G mobilhálózatot 2025 végére – állapította meg az Ericsson legfrissebb elemzése, amely szerint hat éven belül a globális mobil adatforgalom közel fele már ilyen, ötödik generációs hálózatokon keresztül „utazik” majd hat év múlva. Egy másik elemzés szerint 2035-re 13,2 ezer milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom kötődik majd az „5G gazdasághoz”, illetve 22,3 millió munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá a technológia világszerte