Egyes ritka elemek drágábbak az aranynál

Mi lesz velünk, ha elfogynak a fosszilisenergia-készletek, ha az egyre csökkenő mennyiségű édesvízért hadba szállnak az államok? Ezek a súlyos problémák évtizedek óta foglalkoztatják az embereket. Az idén számos tanulmány számolt be arról, hogy az előbbieken kívül gyorsuló ütemben apad a hélium, a lítium, az aranynál is drágább palládium mennyisége – és a homok.

A héliumforrások nem újulnak meg. Gyorsan elillanó készletek Forrás: 123RF

A héliumforrások nem újulnak meg. Gyorsan elillanó készletek
Fotó: 123RF

Komolytalannak tűnt a BBC egyik áprilisi híre, pedig valós problémára hívta fel a figyelmet: évente több száz vonat késéséért felelősek a héliummal töltött luftballonok az Egyesült Királyságban. A léggömbök ugyanis a magasfeszültségű felső vezetékek között ragadtak, amiért le kell állítani a forgalmat és kikapcsolni az áramot. A lufikkal azonban nem ez a legfőbb probléma, hanem hogy rájuk pazaroljuk a bennük lévő igen értékes anyagot. Egyre többször hallani, hogy noha a hélium az orvoslásban, az elektronikában, a tudomány számos ágában – a debreceni fizikusok is ennek segítségével keresik az úgynevezett ötödik erőt – alapvető fontosságú, hamarosan kifogyunk belőle. A héliumforrások ugyanis nem újulnak meg, és a gáz mesterségesen sem állítható elő.

A cseppfolyós állapotában például szupravezető mágnesekben hűtőanyagként használt gázt először a Nap színképének vizsgálatakor mutatták ki. (Ez az egyetlen elem, amelyet először nem a Földön találtak meg.) Bár a hélium a második leggyakoribb elem az univerzumban, a Föld felszínén rettentően ritka, éppen ezért hosszú ideje hiánycikk. Az egyik megoldás a szilveszteri partikon is előszeretettel használt héliumos lufik betiltása – az amerikai marylandi Queen Anne megyében szeptemberben ez megtörtént. Tanzániában a közelmúltban 1,5 milliárd köbméter héliumot rejtő kőzettani formációt fedeztek fel, ami nem elhanyagolható, hiszen a világfogyasztás évi 0,23 milliárd köbméter. –Az újonnan felfedezett gáz elég lenne 1,2 millió MRI-gép feltöltésére – fogalmazott két éve Chris Ballentine, az Oxford Egyetem professzora a Gasworld.com portálnak.

Az előző példák arról szóltak, hogy bizonyos elemek felhasználásával csínján kell bánni, mert gyorsan elfogynak a gazdaságosan kitermelhető készletek. A következő példa ellenben olyan anyagról szól, amelyikből látszólag bődületes mennyiség áll rendelkezésre. Ez a homok, amelyből a Földön évente 40-50 milliárd tonnát használnak fel. A múlt század elején feltalált nagy szilárdságú vasbeton készítéséhez a becslések szerint az éves felhasználás kétharmada megy el. Egy kilométer autópálya harmincezer tonna alapanyagot nyel el, míg egy atomerőmű építéséhez 12 millió tonna sóderrel kell számolni – írtuk meg a közelmúltban. Az építőipar mellett a homok jelentős felhasználója az üveg-, a papír-, a gumigyártás, a vegyi, a kozmetikai és az elektronikai ipar.

A hozzáértők a XXI. század nagy kihívásai közé sorolják a homokválságot, ami tényleg érthetetlen, hiszen a Föld tetemes részét fedő sivatagokban rengeteg a homok – amely viszont nem használható fel, mert túl apró szemű, nem köti meg a cementet, nem alkalmas vasbeton készítéséhez. Az Egyesült Arab Emírségek ezért építette importhomokból Dubaj látványos mesterséges szigetei mellett a 828 méteres magasságával a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát.

A globális kereslet a század végére várhatóan harmadával nő, ez lehet Grönland szerencséje. A jégmezők elolvadása hatalmas mennyiségű homokot sodor a part menti vizekbe. A homok eladásából a jelenlegi bruttó nemzeti össztermék felének megfelelő bevétele lehet Grönlandnak. A következő években – az emelkedő árak miatt – a bevétel megduplázódhat, a klímaváltozás tehát tetemes profitot hozhat a szigetnek.